mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

Csíkos Csaba és Vidákovich Tibor
lói teljesítményátlagból. Mindkét mérõszám esetében megadhatók abszolút
és relatív viszonyítási pontok. A döntéshozók és a laikus közvélemény számára
alapvetõen fontos információ annak megállapítása, hogy nemzetközi
összehasonlításban milyen teljesítménnyel jellemezhetõ a magyar oktatási
rendszer a matematikai tudás tekintetében. Az országok rangsorában elfoglalt
helyezés alapvetõen relatív jellemzõ, hiszen ez függ attól, hogy mely országok,
illetve hány ország vett részt egy-egy felmérésben. Az elsõ
IEA-mérések egy-két tucat részt vevõ országához képest a 2003-as
PISA-vizsgálatban 41 ország (közte 30 OECD-tag) vett részt. Nyilvánvaló,
hogy önmagában a helyezési szám korlátozott információtartalmat hordoz.
A tanulói teljesítmény átlaga több információt tartalmaz, és az egyik legkézenfekvõbb
kérdés, hogy a részt vevõ országok átlagához („nemzetközi átlag”)
viszonyítva milyen egy ország tanulóinak az átlaga. Az átlagteljesítménynek
ugyanakkor igyekeztek a felmérések tervezõi abszolút jelentéstartalmat
is adni azáltal, hogy a valószínûségi tesztelmélet módszertanának
alkalmazásával objektív, konvertálható és szakmailag interpretálható skálát
alakítottak ki.
A nemzetközi mérések eredményeinek értelmezésében további fontos
szempontot jelentenek a mért terület definíciói és ezek változása. Az IEA
méréseiben nyomon követhetõ a váltás, amely a kezdeti, matematika tantárgyhoz
kötõdõ definícióból elvezet a matematika kulturális eszköztudásként
értelmezéséhez. Míg az elsõ és második matematikai felmérésben tantervelemzõ
bizottságok ügyeltek arra, hogy a felmérések kérdései jól reprezentálják
a részt vevõ országok matematika-tanterveiben elõforduló
matematikai tudástartalmakat (l. pl. Robitaille és Garden, 1989), addig a
harmadik IEA matematikai mérésben (TIMSS) világosan megfogalmazódott,
hogy a matematikai tudásnak azokat az elemeit érdemes országok és
oktatási rendszerek közötti összehasonlításra fölhasználni, amelyek a matematika
tantárgyon túl más területeken is fontosak.
A PISA-mérések
Az IEA-mérések kulturális eszköztudás fogalmának továbbvivõje a PISA,
amikor a literacy (szó szerint: írástudás vagy iskolázás során szerzett tudás)
fogalmának kiterjesztésével a matematikát is a mindennapi életben történõ
boldogulás, az abban zajló cselekvés és döntéshozás eszközének tekinti
106