mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

D. Molnár Éva, Molnár Edit Katalin és Józsa Krisztián
tést igényel, több, nem egyértelmûen meghatározott link, sok kiegészítõ
grafikus elem, hálózatszerû elrendezés stb.).
A digitális szövegek esetében a gondolkodási szinteket a szövegfeldolgozási
folyamatok (információ-visszakeresés, szövegértelmezés, értékelés
és reflektálás) mellett a navigációs folyamatokra is vonatkoztatták. A navigálás
alatt a szöveggel kapcsolatos információk megtalálását értették, amely
során releváns információk megtalálása és irreleváns információk kizárása
mellett a szövegre vonatkozó elõrejelzés, értékelés és integrálás is megvalósul.
Mivel a digitális szövegek elrendezése nem engedi meg, hogy a teljes
szöveg egyszerre elférjen a képernyõn, megfelelõ döntés szükséges a továbbolvasáshoz
(az olvasóknak meg kell becsülniük, mennyit kell olvasniuk
még egy adott kérdés megválaszolásához; értékelniük kell a felkínált lehetõségeket;
illetve a számos információból ki kell szûrniük a releváns információkat).
A mérési koncepció a navigálást elsõsorban kognitív feldolgozási
folyamatként tárgyalja, nem egyszerûen technikai kivitelezésként (mint
pl. linkekre való kattintgatás; 42. o.).
Az elektronikus olvasás szintjeinek meghatározásakor a nyomtatott szövegek
olvasásához definiált szintekbõl indultak ki. Összevonták a kettes szint
alatti és az ötös szint feletti kategóriákat, így négy szintet értelmeztek. A szintekhez
tartozó szövegértés meghatározásában megtartották a nyomtatott szövegek
olvasására meghatározott jellemzõket és ponthatárokat, de kiegészítették
minden szinten a navigálás követelményeivel. Így például az 5. szinten teljesítõ
olvasók a szövegek megfelelõ értékelése, analizálása és kritikai megközelítése
mellett képesek egyértelmû utasítások nélkül számos link segítségével navigálni
az oldalak között és kiszûrni a releváns információkat a különbözõ források
alapján. A 2. szinten teljesítõ olvasók a számukra ismerõs olvasási szituációkban
jól meghatározott és körülírt információk megtalálása mellett meghatározott
számú navigálásra képesek, egyértelmû utasítások végrehajtása során meg
tudják találni különbözõ oldalakon és menüpontokban a releváns információkat
(Balázsi és Ostorics, 2011; OECD, 2011).
Az eredmények alapján Magyarország szignifikánsan gyengébben teljesített
az OECD-átlagnál, ugyanakkor a magyar tanulók szignifikánsan jobban
boldogultak a nyomtatott szövegek olvasásával, mint az elektronikus
szövegekkel (1.23. táblázat). Az egyik, nyomtatott és digitális formában
azonos feladat kapcsán lényegesen gyengébben teljesítettek az elektronikus
feladatmegoldáskor (átlag = 302), mint a papíralapú teszteléskor (átlag = 509)
(OECD, 2011).
64