mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

3. A természettudományos tudás nemzetközi és hazai vizsgálata
A 13 évesek eredményei
A 13 éves korcsoportban a legjobb eredményt (78-74 százalékpont) Korea, Tajvan
és Svájc érték el. Tanulóink 73,4 százalékpontos teljesítménnyel a nemzetközi
átlag (66,9 százalékpont) felett teljesítettek. A résztvevõk rangsorában ez a negyedik
helyet jelentette. Magyarország átlaga azonban nem különbözött szignifikánsan
az utánunk következõ Szovjetunió és Szlovénia teljesítményétõl.
A 13 éves magyar tanulók tartalmi kategóriák és kognitív szintek szerinti
eredményei a nemzetközi tendenciának megfelelõen alakultak (3.15. táblázat).
A négy tudományterület közül legjobban az élettudományokból, leggyengébben
pedig az anyagtudományokból teljesítettünk. Az ismeret szintû
feladatokban szignifikánsan jobb eredmények születtek, mint a tudás alkalmazását
és integrálását igénylõkben.
A 9 és a 13 éves tanulók teljesítményének összehasonlítása
A 9 és 13 évesek eredményeinek összehasonlítása a mindkét korosztály feladatsorában
szereplõ 13 közös item alapján lehetséges. A két életkori minta teljesítménye
közötti különbség a teljes mintában 15 és 25 százalékpont között alakult,
hazánk esetében viszonylag nagy (21 százalékpont) volt. Az elemzések szerint
az iskolázás kezdeti szakaszában a tanulók fõként az alapfogalmakat, egyszerû
tényeket alkalmazó feladatokat tudják megoldani. Az olyan magasabb szintû
gondolkodást igénylõ feladatokkal, mint például egy tudományos kísérlet értelmezése,
a magyar tanulók többsége csak idõsebb korban boldogul.
Az IAEP megmutatta az oktatáskutatóknak, oktatáspolitikusoknak, hogy
mit tudhatnak a vizsgált életkorokban a tanulók, hova lehetne eljutni az oktatás
eredményességét befolyásoló tényezõk optimális alakításával. A részt
vevõ országok oktatási rendszerérõl, természettudományos nevelésük sajátosságairól
(mint például tantervek, tanulásszervezési módok, oktatási módszerek),
a tanulók tanulási szokásairól, a természettudományokhoz való viszonyukról
gyûjtött adatok alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak,
hogy a tanulói teljesítményeket meghatározó tényezõk komplex, kultúránként
és oktatási rendszerenként más-más módon mûködõ rendszert alkotnak,
tehát lehetetlen egységes receptet adni a hatékony oktatáshoz.
A magyar tanulók a nemzetközi összehasonlításban jól szerepeltek, különösen
a tárgyi tudásuk volt kiemelkedõ. Az eredmények azonban ebben a vizsgálatban
is felhívták a figyelmet arra, hogy oktatásunkban kisebb hangsúlyt fektetünk a tudományos
kutatás módszereinek tanítására, a magasabb rendû gondolkodási mûveletek
mûködtetésére, mint számos más, a felmérésben részt vett ország.
153