mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

5. Az idegen nyelvek tanulásának eredményessége
mérõ vizsga is, mivel a továbbtanuláshoz a szelekciót szolgálja. Ennek a két
szempontnak a keveredése következtében számos ellentmondás jelenik meg: a
lezáró típusú és a tudásszintmérõ vizsga alapvetõen különbözik a tartalmi,
szintbeli igazodás (középiskola igényei vs. felhasználók igényei, standardokhoz
igazodás), a vizsgafeladatok készítése, az értékelés (belsõ vs. külsõ vizsga),
illetve a vizsgalehetõségek terén (Einhorn, 1999, 2007).
Összegezve: a nyelvtudást mérõ vizsgák, köztük a kétszintû érettségik is,
alkalmazzák a kommunikatív tesztelési eljárásokat, és ezt a folyamatot a
KER szintrendszere segíti. Fontos kérdés, hogy miként tudják a vizsgafejlesztõk
a tesztfeladatokat, értékelési eljárásokat a KER szintjeihez igazítani.
A nyelvtudás mérése Magyarországon
A magyar lakosság nyelvtudásáról kevés a megbízható adat. Egyrészt a felnõtt
lakosság körében végzett felmérésekbõl kaphatunk képet, de ezek a
vizsgálatok önbevallásos adatgyûjtésen alapulnak, ezért az adatokból csak
óvatosan általánosíthatunk. Másrészt a közoktatás területén végzett nyelvi
tudásszintfelmérések, attitûdvizsgálatok eredményeibõl, az érettségire és az
államilag elismert nyelvvizsgákra vonatkozó adatokból, valamint a közoktatás
statisztikáiból vonhatunk le következtetéseket.
A következõ részben több szempontból mutatjuk be a nyelvtudás mérésére
vonatkozó kutatási eredményeket: elõször áttekintjük a lakosság nyelvtudásának
alakulását hazai adatok és az Európai Unió adatai alapján, és kitérünk
a magyar diákok nyelvtudásának nemzetközi mérési eredményeire.
Majd ezt követõen a hazai közoktatási rendszerben történt méréseket foglaljuk
össze, tárgyaljuk az általános iskolában és a középiskolában elért nyelvtudás
szintjének mérési eredményeit.
A második rész pedig az eredményhez vezetõ út, a nyelvoktatás felmérését
célul kitûzõ vizsgálatok eredményét mutatja be. Ebben a részben számos
nagymintás és kisebb felmérés adatai alapján áttekintjük a közoktatásban elért
nyelvtudás szintjét, a nyelvtanulás hatékonyságát és eredményességét
befolyásoló tényezõket, amelyek közé tartozik a nyelvválasztás, a nyelvtanulási
motiváció, a diákok céljai, a nyelvtanulással töltött évek száma, a heti
óraszámok, a csoportlétszám, illetve a nyelvoktatás minõsége. Ezenkívül
külön kitérünk a nyelvi elõkészítõ évfolyamok eredményességét bemutató
kutatásokra.
245