mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

Csíkos Csaba és Vidákovich Tibor
vetkezõ pontban, a matematikai kompetencia területén végzett felmérések
között mutatjuk be.
A Monitor mérések helyébe lépõ országos kompetenciamérések jelentik
a rendszeresen megvalósított, monitor rendszerû országos mérések folytatását.
A 2004-es kompetenciamérés eredményeirõl Balázsi, Rábainé, Szabó
és Szepesi (2005) számoltak be. Bár a kompetenciamérések azt vizsgálják,
hogy „a tanulók képesek-e a tudásukat alkalmazni, további ismeretszerzésre
felhasználni” (3. o.), a tantervhez és tantárgyhoz kapcsolódás megvalósult
abból a szempontból, hogy „az egyes tartalmi területek a vizsgált
évfolyamok sajátosságainak megfelelõ arányban” jelentek meg. A kompetenciamérések
– összhangban a kilencvenes évektõl a nemzetközi rendszerszintû
mérésekben elterjedt gyakorlattal – a valószínûségi tesztelmélet
modelljeit használják.
Megyei szintû felmérések
A matematikatudás értékelésében az elmúlt évtizedekben fontos szerepet
játszottak a megyei szintû felmérések, illetve a hasonló szerepû fõvárosi felmérések
is. Báthory (1992) kiemeli a Zala és Tolna megyében megvalósult
méréssorozatokat. A következõkben néhány megyei és egy fõvárosi matematikai
tudásszintmérés eredményeibõl közlünk adatokat.
Tóthné (1986) két Gyõr-Sopron megyei felmérés eredményeit elemzi.
A vizsgálatok célja a középiskolába lépõ tanulók matematikai tudásszintjének
értékelése volt. Az elsõ felmérés az 1983/84-es tanév elején, összesen
1375 gimnáziumi és szakközépiskolai tanuló részvételével zajlott, legfontosabb
eredményként a szerzõ a gimnáziumok és a szakközépiskolák átlageredményei
(62,6%, illetve 55,5%) közötti szignifikáns különbséget emeli ki.
A második felmérésre az 1984/85-ös tanév kezdetén, 1334 gimnáziumi,
1740 szakközépiskolai és 2493 szakmunkásképzõ iskolai tanuló bevonásával
került sor. A mérési eredmények ismét a gimnáziumok és a szakközépiskolák
átlageredményei (55,8%, illetve 41,3%) közötti jelentõs különbséget mutatják,
emellett azonban rámutatnak a szakmunkásképzõ iskolába járó tanulók
nagymértékû teljesítménybeli elmaradására is (átlageredményük 17,1%-os).
A vizsgálat jelentõségét a megyei felmérések sorában kiemelkedõ mintanagyságon
kívül az is növeli, hogy a tudásszintmérést tanulói attitûdvizsgálat
és a tanári vélemények elemzése is kiegészítette.
96