mÃ©rlegen a magyar iskola - Diagnosztikus MÃ©rÃ©sek FejlesztÃ©se

More documents

Recommendations

Info

B. Németh Mária, Korom Erzsébet és Nagy Lászlóné ben preferált területeket. Annak megállapításához, hogy a természettudományos tartalmak mely köre az egyes részt vevõ országok erõssége vagy gyengéje, mindhárom terület eredményét összehasonlították a másik kettõ átlagával. 18 Eszerint a 15 éves fiatalok tudása a „Föld és világegyetem” kategóriában relatíve jó az OECD-országokban általában, Koreában (19 pont), Izlandon (16 pont) és az Egyesült Államokban (18 pont), az „Élõ rendszerek” területen Finnországban (17 pont), Franciaországban (17 pont), Luxemburgban (26 pont) és az Egyesült Királyságban (19 pont) (3.24. táblázat). Az „Anyagi rendszerekben” a másik két tartalomkörnél lényegesen eredményesebb volt Magyarország (22 pont), Korea (14 pont) és Hollandia (17 pont) (OECD, 2007a). Magyarország a teljes teszt teljesítményéhez viszonyítva a természettudományok jellemzõinek ismeretében a relatíve gyenge közepes, a természettudományos ismeretek részteszten az OECD-átlag felett, a relatíve jó közepes és nagy különbségszintû országok közé tartozik. A természettudományos ismeretek és a természettudományok jellemzõi közötti különbséget tekintve Magyarország Azerbajdzsán és Csehország mögött a harmadik az országok rangsorában. Magyarországnak a „Föld és világegyetem”-re, továbbá az „Élõ rendszerek”-re vonatkozó tudása a nemzetközi átlagnak felel meg, az összteljesítményhez viszonyított elemzés szerint a relatíve jó, közepes különbségszintû országok közé tartozik. A <strong>magyar</strong> fiatalok „Anyagi rendszerek”-kel kapcsolatos tudása nemzetközi összehasonlításban kiemelkedõnek mondható, az OECD-átlag felett relatíve jó és magas különbségszintet (22 pont) mutat (3.24. táblázat; OECD, 2007a, 2007b). Összegzés A természettudományos tudás empirikus vizsgálata Magyarországon az 1970-es évektõl igen intenzív. Számos, különbözõ indíttatású, koncepciójú, változó volumenû nemzetközi és hazai felmérést bonyolítottak le, és adott rendszerességgel szerveznek ma is. Az elmúlt több mint negyven évben Magyarország tizenegy (hat IEA-szervezésû, egy CAEP és négy PISA) nemzetközi rendszerszintû felmérésben vett részt. Az IEA-projektek felmérései és a hozzájuk hasonló 18 A „Technológiai rendszerek” kategória elemzésére a kis itemszám (8) miatt nem került sor. 178
3. A természettudományos tudás nemzetközi és hazai vizsgálata IAEP-felmérések, illetve a PISA-vizsgálatok a természettudományos tudás/mûveltség különbözõ aspektusait mérik. Az IEA-projektek és az IAEP a tantervekben deklarált követelményekbõl levezetett nemzetközi tantervpanel alapján szervezõdtek, tesztjeik a természettudományos tantárgy(ak)hoz kapcsolódó ismereteket és kognitív mûveleteket, képességeket vizsgálták. A természettudományos nevelés klasszikus értelmezését tükrözõ, a szaktudományos, szakértõi tudáshoz közelebb álló tudáskoncepciójukkal szemben a PISA vizsgálatainak tárgya az egyén fejlõdését, társadalmi beilleszkedését, munkaerõ-piaci boldogulását segítõ tudásként leírt mûveltség (literacy). Mindebbõl adódóan, az IEA- és az IAEP-vizsgálatokban az akadémikus, diszciplínaorientált szemlélet, a PISA-ban a realisztikus kontextus dominál. E nemzetközi vizsgálatsorozatok tudáskoncepcióikon túl eszközeikben is különböznek egymástól. Valamennyi vizsgálat a jól bevált feladattípusokból álló papír-ceruza tesztekkel mér, a tesztek szerkezete azonban alapvetõen más. Az IEA- és az IAEP-vizsgálatok a mindennapi <strong>iskola</strong>i munkában megszokotthoz hasonló, rövid, tömör, a megoldáshoz alapvetõen szükséges információkat tartalmazó itemekbõl összeállított, hagyományos feladatlapokat használnak. A PISA klaszterekre tagolt mérõeszközöket alkalmaz, amelyek mindegyikének elején egy-egy mindennapi szituációt megjelenítõ szöveg található, amely megteremti a feladat kontextusát, és az itemek az abban leírt jelenségek, a felvetett problémák köré szervezõdnek (Olsen, 2004). A koncepcionális és módszertani különbségek ugyan kizárják az eredmények közvetlen összehasonlítását, a felmérések tapasztalatai fontosak, egymást kiegészítve más-más oldalról jellemzik a természettudományos oktatás hatékonyságát. Az eredmények változása képet ad a részt vevõ országok oktatási rendszereiben zajló változásokról és azok hatásairól. Az elemzések megmutatták, hogy a rangsor csak közelítõ képet ad a részt vevõ országok teljesítményérõl, az egymáshoz, illetve a minta átlagához való viszonyításon kívül mélyebb következtetések megfogalmazására nem alkalmas. Az adatok egyértelmûen jelzik, hogy a ranghely változása nem feltétlenül jelent tudáscsökkenést vagy -növekedést. A rangsorok viszonylagosságát mutatja például, hogy a PISA az általánosan kiváló teljesítményû Finnország esetében a természettudományos mûveltségi területen 2006 és 2009 között az OECD-átlagnál nagyobb, a rangsorban a harmadik legjelentõsebb teljesítménycsökkenést mért. A finnekhez hasonlóan Törökországnak az OECD-országok közötti pozíciója sem változott számottevõen, ellenben a 2009-es vizsgálat szerint 179
Page 2 and 3:
Mérlegen a magyar iskola
Page 4 and 5:
Diagnosztikus mérések fejlesztés
Page 7 and 8:
Tartalom Bevezetés (Csapó Benõ)
Page 9 and 10:
Bevezetés Az ezredforduló körül
Page 11 and 12:
Bevezetés nemzetközi és magyaror
Page 13 and 14:
Bevezetés lalkozik, amelyek túlmu
Page 15:
Bevezetés Az utolsó fejezetben K
Page 18 and 19:
D. Molnár Éva, Molnár Edit Katal
Page 20 and 21:
Page 22 and 23:
Page 24 and 25:
Page 26 and 27:
Page 28 and 29:
Page 30 and 31:
Page 32 and 33:
Page 34 and 35:
Page 36 and 37:
Page 38 and 39:
Page 40 and 41:
Page 42 and 43:
Page 44 and 45:
Page 46 and 47:
Page 48 and 49:
Page 50 and 51:
Page 52 and 53:
Page 54 and 55:
Page 56 and 57:
Page 58 and 59:
Page 60 and 61:
Page 62 and 63:
Page 64 and 65:
Page 66 and 67:
Page 68 and 69:
Page 70 and 71:
Page 72 and 73:
Page 74 and 75:
Page 76 and 77:
Page 78 and 79:
Page 80 and 81:
Page 83 and 84:
2. A matematikatudás alakulása az
Page 85 and 86:
Page 87 and 88:
Page 89 and 90:
Page 91 and 92:
Page 93 and 94:
Page 95 and 96:
Page 97 and 98:
Page 99 and 100:
Page 101 and 102:
Page 103 and 104:
Page 105 and 106:
Page 107 and 108:
Page 109 and 110:
Page 111 and 112:
Page 113 and 114:
Page 115 and 116:
Page 117 and 118:
Page 119 and 120:
Page 121 and 122:
Page 123 and 124:
Page 125 and 126:
Page 127 and 128: 2. A matematikatudás alakulása az
Page 129 and 130: 2. A matematikatudás alakulása az
Page 131 and 132: 3. A természettudományos tudás n
Page 177: 3. A természettudományos tudás n
Page 191 and 192: 4. Anyanyelvi tudásszintmérések
Page 229 and 230:
4. Anyanyelvi tudásszintmérések
Page 231 and 232:
Page 233 and 234:
Page 235 and 236:
Page 237 and 238:
Page 239 and 240:
Page 241 and 242:
5. Az idegen nyelvek tanulásának
Page 243 and 244:
Page 245 and 246:
Page 247 and 248:
Page 249 and 250:
Page 251 and 252:
Page 253 and 254:
Page 255 and 256:
Page 257 and 258:
Page 259 and 260:
Page 261 and 262:
Page 263 and 264:
Page 265 and 266:
Page 267 and 268:
Page 269 and 270:
Page 271 and 272:
Page 273 and 274:
Page 275 and 276:
Page 277 and 278:
Page 279 and 280:
Page 281 and 282:
Page 283 and 284:
Page 285 and 286:
Page 287 and 288:
Page 289 and 290:
6. Történelem és társadalomisme
Page 291 and 292:
Page 293 and 294:
Page 295 and 296:
Page 297 and 298:
Page 299 and 300:
Page 301 and 302:
Page 303 and 304:
Page 305 and 306:
Page 307 and 308:
Page 309 and 310:
Page 311 and 312:
Page 313 and 314:
Page 315 and 316:
Page 317 and 318:
Page 319 and 320:
Page 321 and 322:
Page 323 and 324:
Page 325 and 326:
Page 327 and 328:
7. Szocializáció, szociális vise
Page 329 and 330:
Page 331 and 332:
Page 333 and 334:
Page 335 and 336:
Page 337 and 338:
Page 339 and 340:
Page 341 and 342:
Page 343 and 344:
Page 345 and 346:
Page 347 and 348:
Page 349 and 350:
Page 351 and 352:
Page 353 and 354:
Page 355 and 356:
Page 357 and 358:
Page 359 and 360:
Page 361 and 362:
Page 363 and 364:
Page 365:
Page 368 and 369:
Józsa Krisztián és Fejes József
Page 370 and 371:
Page 372 and 373:
Page 374 and 375:
Page 376 and 377:
Page 378 and 379:
Page 380 and 381:
Page 382 and 383:
Page 384 and 385:
Page 386 and 387:
Page 388 and 389:
Page 390 and 391:
Page 392 and 393:
Page 394 and 395:
Page 396 and 397:
Page 398 and 399:
Page 400 and 401:
Page 402 and 403:
Page 404 and 405:
Page 406 and 407:
Page 408 and 409:
Csapó Benõ és Molnár Gyöngyvé
Page 410 and 411:
Page 412 and 413:
Page 414 and 415:
Page 416 and 417:
Page 418 and 419:
Page 420 and 421:
Page 422 and 423:
Page 424 and 425:
Page 426 and 427:
Page 428 and 429:
Page 430 and 431:
Page 432 and 433:
Page 434 and 435:
Page 436 and 437:
Page 438 and 439:
Page 441 and 442:
10. Informatikai mûveltség Molná
Page 443 and 444:
10. Informatikai mûveltség Az inf
Page 445 and 446:
10. Informatikai mûveltség tott (
Page 447 and 448:
10. Informatikai mûveltség Az IEA
Page 449 and 450:
10. Informatikai mûveltség 2002 m
Page 451 and 452:
10. Informatikai mûveltség 10.2.
Page 453 and 454:
10. Informatikai mûveltség A kül
Page 455 and 456:
10. Informatikai mûveltség la fel
Page 457 and 458:
10. Informatikai mûveltség 100 %
Page 459 and 460:
10. Informatikai mûveltség szoká
Page 461 and 462:
10. Informatikai mûveltség (92%)
Page 463 and 464:
10. Informatikai mûveltség lag t
Page 465 and 466:
10. Informatikai mûveltség pessé
Page 467 and 468:
10. Informatikai mûveltség alapoz
Page 469 and 470:
10. Informatikai mûveltség félel
Page 471 and 472:
10. Informatikai mûveltség önké
Page 473 and 474:
10. Informatikai mûveltség nológ
Page 475 and 476:
10. Informatikai mûveltség Kárp
Page 477 and 478:
11. Egészségi állapot, egészsé
Page 479 and 480:
Page 481 and 482:
Page 483 and 484:
Page 485 and 486:
Page 487 and 488:
Page 489 and 490:
Page 491 and 492:
Page 493 and 494:
Page 495 and 496:
Page 497 and 498:
Page 499 and 500:
Page 501 and 502:
Page 503 and 504:
Page 505 and 506:
Page 507 and 508:
Page 509 and 510:
Page 511 and 512:
12. A vizuális és zenei nevelés
Page 513 and 514:
Page 515 and 516:
Page 517 and 518:
Page 519 and 520:
Page 521 and 522:
Page 523 and 524:
Page 525 and 526:
Page 527 and 528:
Page 529 and 530:
Page 531 and 532:
Page 533 and 534:
Page 535 and 536:
Page 537 and 538:
Page 539 and 540:
Page 541 and 542:
Page 543:
Page 546 and 547:
A kötet szerzõi Csíkos Csaba A S
Page 548 and 549:
A kötet szerzõi Korom Erzsébet A
Page 550:
A kötet szerzõi Pethõ Villõ A S
show all

mÃ©rlegen a magyar iskola - Diagnosztikus MÃ©rÃ©sek FejlesztÃ©se

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?