mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

Nikolov Marianne és Vígh Tibor
A nyelvtudás hazai és nemzetközi felmérései
A lakosság nyelvtudásának alakulása
A lakosság nyelvtudásáról a kilencvenes évek közepétõl két hazai, önbevalláson
alapuló kérdõíves vizsgálatból ismertek adatok: (1) Terestyéni (2000)
reprezentatív mintán végzett felmérésébõl és (2) a népszámlálások adataiból.
Ezenkívül pedig a lakosság nyelvtudásának alakulásáról két európai
felmérés, a 2001-es és 2005-ös Eurobarometer-vizsgálatok eredményei
alapján vonhatunk le következtetéseket.
A lakosság nyelvtudását felmérõ hazai vizsgálatok eredményei
Egy 1994-ben végzett felmérés szerint a 14 éven felüli megkérdezettek
32%-a vallotta magáról, hogy tud valamilyen nyelven, de nyelvtudása szintjét
mindössze 12% tartotta használhatónak. A magasabb iskolai végzettségû,
fiatalabb, városi résztvevõk között magasabb arányban fordultak elõ angolul
tudók, míg a kisebb településeken élõ, alacsonyabb iskolai végzettségû,
idõsebb válaszadók között többen tudtak németül.
A lakosság nyelvtudásáról a népszámlálás adataiból is tájékozódhatunk,
és a tízévenkénti népszámlálások alapján a nyelvtudás változását is tanulmányozhatjuk.
A 2001-es népszámlálás 2002 végén közzétett adatai a következõképpen
alakulnak. A lakosság nyelvismeretérõl kétféle adathalmaz
tartalmaz információt: egyrészt a népesség anyanyelvére és nemzetiségére
vonatkozó adatokból (2001. évi népszámlálás 6. Területi adatok 6.21 Összefoglaló
adatok I. kötet, 1.1.9, 2.1.10), másrészt a népesség nyelvismeretének
adataiból (ugyanitt, 1.1.11, 2.1.13). Az adatok egységes keretben történõ
áttekintését jelentõsen megnehezíti ez a kettõsség. Ugyanis a németnyelv-tudásra
vonatkozó számok kizárólag az anyanyelv és nemzetiségi
nyelv táblázataiban találhatóak a többi kisebbségi nyelvvel együtt (pl. bolgár,
cigány, szlovák), míg a közoktatásban leggyakrabban tanított egyéb
idegen nyelvek (pl. angol, francia, latin) másutt szerepelnek.
A közoktatásban tanított idegen nyelvek szempontjából a leglényegesebb
trendek a következõképpen foglalhatók össze: A német nyelvet 1990-ben a
népesség 0,36%-a, 2001-ben 0,33%-a vallotta anyanyelvének. Nemzetiségi
nyelveként 1990-ben a népesség 0,3%-a jelölte meg, míg 2001-ben ennek
több mint a duplája: 0,66%. Ennek a látványos emelkedésnek a hátterében
valószínûleg a kisebbségi önkormányzati támogatások állnak. Számos isko-
246