mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

D. Molnár Éva, Molnár Edit Katalin és Józsa Krisztián
önálló irodalommal rendelkeznek, szakmai körökben közismertek, és eredményeik
könnyen hozzáférhetõek.
A harmadik, nagyobb terjedelmû részben ismertetjük a nemzetközi rendszerszintû
mérések legfontosabb eredményeit, a közoktatás két nagy nemzetközi
programját és a felnõttek szövegértésére vonatkozó felmérést. Végül
áttekintjük és értelmezzük az eredmények hosszú távú alakulását és a
mérési rendszerek fejlõdését.
Az olvasási képesség értelmezésének és mérésének
alakulása
Bármely vizsgálat eredményeinek értelmezése nagyban függ attól, hogy az
milyen koncepció alapján zajlott és milyen mérõeszközöket alkalmazott. Az
értelmezésbeli különbségek alapvetõen két forrásból fakadnak. Egyrészt
abból, hogy az olvasás folyamatát befogadásként vagy kommunikációban
való aktív részvételként értelmezik-e a szerzõk; másrészt abból, hogy
mennyire vélik beágyazottnak az olvasást kognitív, kulturális és társas
szempontból az egyes értelmezéseket vallók. A jelen fejezetben olvasáson
tevékenységet értünk, olvasási képességen ennek pszichikus mûveleteit,
azokat a feldolgozó mûveleteket, procedurális tudást, amelyek a folyamat
lezajlását lehetõvé teszik. Továbbá a rendszerszintû mérések kapcsán egységes
fogalomként a szövegértés fogalmát használjuk, ami a reading
literacy leggyakoribb fordítása (e fogalmat a késõbbiekben tárgyaljuk).
A pszichológiában és a szövegtanban (pl. Blomert és Csépe, 2012; Tóth és
Csépe, 2008; van Dijk és Kintsch, 1983; összegzését l. Csépe, 2006) használt
olvasásfogalom a szövegértés folyamataira összpontosít: az írott jelekben kódolt
információ kinyerésére és az olvasó egyén személyes információfeldolgozó
folyamataira. A pszichológiai koncepciók az olvasáson belül megkülönböztetik
a dekódolás (betûk, szavak felismerése) és a szövegértés (mondatok
és szövegek feldolgozása) folyamatait. A szövegértés folyamatai során az
egyre nagyobb szövegegységek explicit és implicit információstruktúrájának
a leképezése zajlik az egyén elõzetes tudásának, céljainak, társas viszonyrendszerének
a kontextusában. A kialakult pszichológiai és nyelvészeti modellek
nyilvánvalóan megalapozzák a neveléstudományi és pedagógiai koncepciókat,
ám mivel az utóbbiak kiindulópontja és célja más (jó modell alapján
a fejlõdés segítése), a hangsúlyok máshova eshetnek.
18