mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

6. Történelem és társadalomismeret, állampolgári kompetenciák
Nemzeti alaptantervben szereplõ ismeretszerzési, gondolkodási, kommunikációs,
topográfiai és kronológiai képességek mérésére helyezték a hangsúlyt.
A 6.4. ábrán látható gyenge eredmények elsõdleges okaként Vilmosné
(2006) a képességek mûködésének alapját képezõ ismeretek hiányát jelölte
meg. Elképzelhetõ ugyanakkor, hogy a tárgyi tudás hiánya mellett egyéb tényezõk
is (például a mérés irányultságának eltérõ, kevésbé szokványos jellege)
hozzájárultak a vártnál gyengébb eredmények kialakulásához.
100
90
80
70
60
50
40
30
20
10
0
%
„A” tesztváltozat
„B” tesztváltozat
Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola
6.4. ábra. A Fõvárosi Pedagógiai Intézet történelemtudásszint-mérésének
eredményei iskolatípusok és tesztváltozatok szerinti bontásban
(Vilmosné, 2006, 6. o. alapján)
Egyéb magyarországi empirikus vizsgálatok
A történelem és társadalomismeret tantárgy hazai méréspalettáján több
olyan vizsgálattal is találkozhatunk, amelyek nem kapcsolódnak az országos
és megyei teljesítményvizsgálatokhoz, ezért az eredmények bemutatásához
újabb rendezõelv definiálása szükséges. A mérések csoportosításának
nehézségei leginkább kutatás-módszertani kérdésekhez, azon belül pedig
(1) a mintakiválasztáshoz, (2) a viszonyítási pont meghatározásának problémájához,
(3) a vizsgálat jellegéhez vezethetõk vissza.
1. A történelemfelmérésekben esetenként a mintaválasztás körülményei
miatt nem helyénvaló az országos vagy megyei mérés csoportjába tör-
307