mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

Barabás Katalin és Nagy Lászlóné
kutatásban: az ESPAD-kutatás a 8–9–10. (16 évesek), a HBSC-kutatás pedig
az 5–7–9–11. évfolyamos (drogfogyasztás esetében csak a 9., 10. és 11.
évfolyamon) tanulók körében zajlott, ami nehezíti az összehasonlítást.
Dohányzás
A HBSC-vizsgálatok adatai alapján megállapítható, hogy a magyar 11–17
éves serdülõk dohányzási trendje a vizsgált idõszakban kedvezõtlenné vált.
Tanulóink egyre fiatalabb életkorban gyújtanak rá, ami a rendszeresen dohányzók
késõbbi magasabb arányát prognosztizálja. 1993–1997 között
minden vizsgált korosztályban (Aszmann, Rózsa, Gordos, Czeglédi és Németh,
1999), 2002–2006 között a középiskolás korosztályban emelkedett a
dohányzó lányok aránya. 2002–2006 között a dohányzás kipróbálásának értéke
a fiúknál pár százalékkal csökkent, így a két nem értékei közötti különbségek
(az 5. évfolyamot kivéve) eltûntek. Ebben az idõszakban a fogyasztási
gyakoriság esetében is megfigyelhetõ kismértékû csökkenés, de
csak az általános iskolás fiúk körében (Csizmadia és Várnai, 2003;
Kovacsics, Sebestyén és Németh, 2007).
A dohányzás kipróbálásának gyakorisága a magyar iskolások körében az
életkorral szignifikánsan növekszik. A HBSC-kutatás 2002-es adatai szerint
az 5. évfolyamos tanulók között 18,8%-os, míg a 11. évfolyamos tanulók
között több mint 80%-os; a 2006-os adatai szerint az 5. évfolyamos tanulók
körében 17,0%-os, míg a 11. évfolyamos tanulóknál már 75,1%-os ez
az arány. A lányok és fiúk dohányzását külön vizsgálva (11.12. táblázat)
csak az 5. évfolyamos tanulók esetében találunk a két nem fogyasztása között
szignifikáns különbséget. A dohányzás gyakoriságát évfolyamok szerint
elemezve az eredmények a kipróbálás gyakoriságának adataihoz hasonlóak.
Az idõsebb korosztályok tanulói jelentõsen nagyobb arányban dohányoznak
rendszeresen. A naponta dohányzók aránya a középiskolás
korosztályban többszöröse az általános iskolások körében tapasztaltnak.
A legnagyobb ugrás a 7. és 9. évfolyam között figyelhetõ meg, és ez mindkét
nemre igaz. A dohányzás elsõ kipróbálása a leggyakoribb a 13-14 éves
korban (átlag 13,5 év), de a fiúk esetében jóval nagyobb arányú a 11 éves
korban vagy az azt megelõzõen történõ próbálkozás (Kovacsics és mtsai.,
2007). A HBSC-kutatásban részt vevõ 35 országgal összehasonlítva, a napi
dohányzást tekintve 11 éves korban a 6., 15 éves korban a 9. helyen állunk a
rangsorban. Az adatok azt jelzik, hogy a dohányzásra való rászokás mértéke
kiemelkedõen magas az iskoláskorú magyar fiatalok körében.
494