mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

11. Egészségi állapot, egészségmagatartás
Az életkor elõrehaladtával a lányok és a fiúk közötti különbség egyre kifejezettebbé
válik. A 2006-os vizsgálat adatai azt mutatják, hogy mindkét nemnél
az 5. és a 11. évfolyam között megkétszerezõdik a kevés fizikai mozgást
végzõk, és csökken a sokat mozgók aránya (lányoknál már az 5. és 7. évfolyam
között, fiúknál a 7. és a 9. évfolyam között). Az elfogadható mennyiségû
testmozgást végzõ diákok aránya lányok esetében lefelé mozdul el, a fiúknál
viszont ingadozást mutat az életkor emelkedésével. Az eredmények továbbá
jelzik, hogy a szabadidõ eltöltésének inaktív formái, mint például a
televíziónézés, a számítógépezés sokkal népszerûbbek a fiatalok körében,
mint az energiaigényes tevékenységek (Szabó, 2003; Németh, 2007e).
Összefoglalva megállapítható, hogy bár tapasztalhatók pozitív változások
az elmúlt évekhez képest, de a magyar fiatalok nagy részének táplálkozási
szokásai és fizikai aktivitása egészségük szempontjából nem
kielégítõek.
Rizikó-magatartásformák
A rizikó-magatartásformák elterjedtségérõl és jellemzõirõl a magyar fiatalok
körében az ESPAD- és a HBSC-kutatások alapján kaphatunk képet.
Amíg az ESPAD-vizsgálat kimondottan a különbözõ szerfogyasztói magatartásokról,
azok sajátosságairól próbál átfogó, részletes képet adni, addig a
HBSC-vizsgálatba illesztett, a fogyasztási szokásokra vonatkozó kérdések
(a drogfogyasztás esetében a 2002-es adatfelvételtõl kezdve) ezen magatartásformák
tágabb kontextusban történõ elemzésére adnak lehetõséget. Ez
utóbbi kutatás lefedi az iskoláskorú fiatalok egészségmagatartási szokásainak
és az azokkal összefüggõ tényezõknek széles spektrumát, amely lehetõvé
teszi a szerfogyasztás és a fiatalok mindennapi életében szerepet játszó
egyéb fontos tényezõk közötti kapcsolatok feltárását. Törekszik a rizikómagatartás
esélyét növelõ és csökkentõ környezeti tényezõk (pl. család, kortárscsoport,
iskola) és személyiségjellemzõk (pl. önértékelés, agresszió,
élménykeresõ magatartás) feltárására egyaránt, és vizsgálja ezek szerfogyasztásra
gyakorolt prediktív és preventív szerepét (lásd pl. Aszmann, Rózsa
és Németh, 2000). A HBSC-kutatások eredményei összevethetõk az
ESPAD-kutatások eredményeivel, mivel ugyanazokat a kérdéseket használták
a rizikó-magatartásformák felmérésére, mint az ESPAD-kutatás standard
kérdõívében. A vizsgált korosztályok azonban némileg eltérnek a két
493