mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

12. A vizuális és zenei nevelés eredményeinek vizsgálata
ba is, az intellektuális fejlettséget mérõ rajzi tesztek mellé (Benkõné,
1964; Kozma, 1995; Feuer, 2000). Hárdi „dinamikus rajzvizsgálat” nevû
rajzelemzõ módszere diagnosztizálásra és a gyógyító folyamat állomásainak
dokumentálására egyaránt alkalmas. Fiatal és idõsebb felnõtt pácienseinek
alkotásait összevetette a gyermeki ábrázolóképesség fejlõdési
szakaszaival, hogy a korosztálytól átlagosan elvárható pszichomotoros
teljesítményt a beteg mûködésével hasonlítsa össze. A gyógyítás során a
teljesítményváltozásból – az állandó és a módosuló grafikus jegyek
elemzésébõl – a lelki mûködések dinamikájára, illetve a terápiás hatásokra
következtethetett. A rajzi tartalmak ikonográfiai elemzésével pedig
a személyiség vizsgálata nyert új dimenziót (Hárdi, 1983). Vass Zoltán
hétlépéses rajzvizsgálata (2006) egyesíti a pszichodiagnosztika és a
vizuálisképesség-kutatás számos módszerét. Az elõzetes fizikai és mentális
állapotfelméréstõl az intuitív elemzésen át a megszokott és különleges
vizuális információk elemzésével végzi a diagnosztikus célú jelentéskeresést.
A 20. század második felében világszerte megjelent az igény a pedagógusok
által is alkalmazható vizuálisképesség-tesztekre. A pszichológiai vizsgálatokban
szokásos ábrázolási témákat a vizuális nevelésben elvárt, motiváló
feladattá alakítva használta fel a Clark Rajzi Képességek Teszt (a továbbiakban:
CDT) alkotója. A CDT elõnye, hogy módot ad a spontán és
irányított ábrázolások összevetésére, hiszen a három adott témájú feladat
mellett egy nyitott, szabad témaválasztású alkotást is kér. A rajzok minõsítésére
a tesztkészítõ négy értékelési szempontot választott. Értékeli az érzéki
minõségek, vagyis a felületkezelés (textúra), a testesség, a fény-árnyék
érzékletes megjelenítését, a formai jegyeket: a leképezés arányosságát és
részletgazdagságát, a kifejezõerõt, azaz a kép által keltett hangulatot; végül
a technikai jegyeket: az ábrázolási konvenciók alkalmazását. Az összesen
16 item (képi minõség) 4 fokozatú skálán értékelhetõ. Egy-egy feladat megoldásáért
maximálisan 65 pont adható. Az értékeléshez képes javítókulcs ad
támpontokat (Clark, 1992). A magyar adaptáció részletes eredményeit másutt
közöltük (Kárpáti, 1997b, 2001), a 12.2. táblázatban az életkoronkénti
teljesítmények összehasonlítását mutatjuk be.
519