mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

1. Az olvasásvizsgálatok eredményei
szi közzé. Olyan keresztmetszeti vizsgálat adatait elemzik, melyben a 3–11.
évfolyam között több mint 5000 tanuló olvasási képességének fejlettségét
mérték fel. Az adatfelvételben korosztályonként közel 600 tanuló vett részt.
A szövegértés fejlettségét vizsgáló teszt kétféle szövegtípust tartalmaz: elbeszélõ
és dokumentumszöveget. A dokumentumszöveg egy ábra és egy
táblázat értelmezését kérte a tanulóktól.
Harmadik évfolyamon a szövegértés átlagos fejlettsége 51%pontos, ami tizenegyedik
évfolyamra fokozatosan 86%pontra nõ (1.2. ábra). Az adatok alapján
úgy tûnik, hogy a felsõ tagozat elején a fejlõdés megtorpan, a negyedikesek
és az ötödikesek teljesítménye között nincs szignifikáns különbség. Ötödik és
hatodik osztály között a fejlõdés mindössze 3%p. A szakközépiskolások és a
gimnazisták teljesítménye között átlagosan 8-10%p körüli különbség van. Ez a
különbség jelentõs, majdnem eléri a szórásnyi értéket, ami a középiskolásoknál
12%p. A fejlõdés éves ütemét alapul véve – ami ebben az életkorban már csak
néhány százalékpontnyi – a gimnazisták és a szakközépiskolások között többévnyi
fejlettségbeli különbség van. Amíg a szakközépiskolások tizenegyedik
évfolyamon is még csak 81%p körül teljesítenek, addig (jórészt az erõsen szelektív
iskolaválasztás eredményeként) a gimnáziumba belépõk teljesítménye
meghaladja a 85%p-ot, tizenegyedikben pedig eléri a 90%p-ot is. A két intézménytípusba
járó tanulók fejlõdése között azonban nincs jelentõs különbség: a
szakközépiskolások és a gimnazisták görbéje közel párhuzamosan fut. Úgy tûnik,
hogy a gimnáziumok és a szakközépiskolák olvasási képességet fejlesztõ
hatása nem különbözik számottevõ mértékben.
%p
100
Általános iskola
Általános
iskola
Szakközépiskola
Gimnázium
90
80
70
60
50
40
Évfolyam
3.
4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.
Évfolyam
1.2. ábra. Az olvasási képesség fejlõdése (Forrás: Molnár Gy. és Józsa,
2006, 162. o.)
43