mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

Molnár Edit Katalin és Nagy Zsuzsanna
de kevésbé is tartják azt fontosnak (ami egyébként abban is visszacseng, hogy
a munkaadók az írásbeliséget a szóbeliségnél súlytalanabbnak tartják; 46–47.
o.), és kevesebb tapasztalatuk is van az ilyen tevékenységformákban (54. o.).
Összességében a magyar fiatalokat inkább egy befogadói szerep felvállalása
jellemzi, ugyanakkor kifejezésbeli hiányosságaikat az irodalmi, nyelvészeti
és nyelvismereti téren érzékelik (a köznyelv elvárásait jóval a saját nyelvhasználatuk
szintje fölöttinek tartják), a pragmatikus tevékenységekben kevésbé
(50. o.). Érdekes, az elõbbiekkel összhangban lévõ megfigyelés, hogy az írásos
tevékenységformák felhasználása a gondolatok tisztázására, rendszerezésére
a megkérdezett csoportok közül inkább csak a tanárokra jellemzõ, a tanulókra
és az érettségizettekre nem (57–58. o.). A szövegalkotás észlelt ismeretés
képességbeli hiányosságai feltárásának legfontosabb tanulságaként Horváth
az érdekérvényesítés, rábeszélés problémáit emeli ki (64. o.), és ezen belül
a saját álláspont kifejezését (71. o.).
Hasonlóan értékes információkat szolgáltatott a jó fogalmazóvá válásról
való tanulói gondolkodás vizsgálata (126–129. o.). A diákok a fogalmazásban
a mintakövetõ tanulást látják lehetségesnek (szemben az olvasással,
ahol az önreflexiónak sokkal nagyobb teret szánnak), és az egyéni adottságok,
beállítódások szerepét hangsúlyozzák. Hiányosságaikat értékelve a helyesírás
mechanikus készségét teszik az elsõ helyre, de akutan érzékelik a
problémáikat az átfogóbb szövegalkotási mûveletek esetében is.
E háttér ismeretében az érvelés mûfajának kiválasztása az érettségin a
nyelvi fejlettség jellemzésére jelentheti azt is, hogy azt a komplex feladatot
jelölték ki, amely várhatóan nehézségénél fogva leginkább szórhatja a vizsgázókat,
de egyben amelynek érettségi anyaggá emelése a legtöbb hasznot
hozhatja az azt megelõzõ hosszú fejlesztõmunka terén. Ugyanakkor, mint
Horváth rámutat, ez az a mûfaj, ahol leginkább tetten érhetõ a kritikai gondolkodásmód,
a „deduktív, tapasztalati és történelmi gondolkodás ötvözete”
(155. o.), illetve tartalmi tudásának mélysége, amely ezért az elsajátított mûveltség
értékelésének jó eszköze lehet.
A Szegedi Mûhely fogalmazásvizsgálatai
Az SZTE (JATE)-MTA Képességkutató Csoport 1997-es vizsgálatában fogalmazási
feladatot is oldottak meg a tanulók, amelynek szövegalkotási aspektusait
néhány publikáció elemezte (a készségek elemzését l. korábban;
228