mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

B. Németh Mária, Korom Erzsébet és Nagy Lászlóné
A résztvevõk teljesítményei az egyes kompetenciakategóriákban összetett
képet mutatnak. Az országrangsorok alapján viszonylag kiegyensúlyozott
teljesítményt mutató, mindhárom kompetenciaterületen szignifikánsan
a legjobb Finnország a „jelenségek magyarázatában” és a „bizonyítékok
használatában” a jók közepes, az „eredmények azonosításában” a gyengék
kicsi különbségszintjén található (3.24. táblázat). Összteljesítményét tekintve
a résztvevõk rangsorában második Hongkong, a finnekhez hasonló eredményt
ért el azzal a különbséggel, hogy az „eredmények azonosításában” a
gyengék közepes különbségszintjén van. Az élvonal országai közül Finnország,
Japán és Kanada a „bizonyítékok használatában” a jó országok között
található (OECD, 2007a, 2007b).
Mint a legtöbb résztvevõre, Magyarországra is igaz, hogy a három kompetenciaterület
eredménye nemzetközi összehasonlításban változó (3.25.
táblázat). Magyarország a magyar természettudományos oktatásban leginkább
jelen levõ természettudományos jelenségek, fogalmak, törvények értelmezésében
az OECD-átlag felett teljesített, az OECD-országok elsõ
harmadának második felében (6–12. helyen) található. Tanulóink a „jelenségek
magyarázatában” relatíve jó közepes különbségszinten, a másik
két területen a relatíve gyenge klaszterbe kerültek. Az „eredmények azonosításában”
hazánk messze az OECD-áltag alatt teljesített, a résztvevõk
utolsó harmadában (21–25. helyen) található. A „bizonyítékok használatában”
tanulóink tudása megfelel az OECD-országok átlagának, amely a
részvevõk rangsorában a 14–20. helyek egyikéhez elegendõ (OECD,
2007a, 2007b).
176