mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

11. Egészségi állapot, egészségmagatartás
gítõ. A fiúk szignifikánsan alacsonyabb pontszámot érnek el a skálán, és ez
a különbség megmarad minden korcsoportban. Lányoknál a 9. évfolyam
kritikus, itt a legmagasabb a depressziós hangulat elõfordulása, és itt csökken
le az önértékelés. A lányok körében az ingerlékenység elõfordulása is
magas, különösen a 9. és a 11. évfolyamokban, melyrõl közismert, hogy a
gyermek- és serdülõkori depresszió egyik jellemzõ tünete (lásd Kökönyei,
2003, 2007).
11.5. táblázat. A depresszióskálán (0–16) elért átlagértékek és szórásaik a
teljes mintán (Forrás: Kökönyei, Aszmann és Szabó, 2002a; Kökönyei,
2003, 99. o., 2007, 117. o.)
Az adatfelvétel éve A depresszióskála átlaga Szórása
1997 2,33 2,37
2002 2,30 2,40
2007 2,36 2,47
11.6. táblázat. A depresszióskálán elért pontszámok alapján kialakított csoportokba
tartozók aránya (%) nemek szerint a 7–11. évfolyamos tanulók
körében (Forrás: Kökönyei, 2003, 99–100. o., 2007, 117–118. o.)
Az adatfelvétel
Fiúk
Lányok
éve 0–1 pont 2–3 pont 4–16 pont 0–1 pont 2–3 pont 4–16 pont
2002 61,3 22,6 17,1 41,8 28,5 29,7
2006 56,1 24,5 19,4 40,1 27,8 32,1
0–1 pont: jó általános közérzet, a depresszív tünetek hiánya; 2–3 pont: zavart hangulat;
4–16 pont: depresszív hangulat.
A pszichés tünetek közül a kedvetlenség, idegesség és fáradtság elõfordulása
mindegyik évfolyamon magas a fiúknál és a lányoknál egyaránt, de különösen
a 9. és a 11. évfolyamokon (11.7. táblázat). A HBSC-vizsgálat
2002-es és 2006-os magyarországi adatai lányoknál e három dimenzió mentén
mindegyik évfolyamon magasabb arányokat mutatnak. Elgondolkodtató,
hogy a két mérés között eltelt 4 év alatt a 11. évfolyamos fiúknál
8,9%-kal, míg a lányoknál 7,5%-kal nõtt a gyakran fáradt tanulók aránya.
487