mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

1. Az olvasásvizsgálatok eredményei
Az iskolakezdés sikerességében meghatározó szerepet játszó elemi alapkészségek
fejlettségének megbízható, széles körben használt mérõeszköze a
DIFER Programcsomag (Diagnosztikus fejlõdésvizsgáló és kritériumorientált
fejlesztõ rendszer 4–8 évesek számára; Nagy, Józsa, Vidákovich és
Fazekasné, 2004a). A DIFER hét készség vizsgálatához tartalmaz kritériumorientált,
diagnosztikus teszteket. E készségek fejlõdési folyamatát
4–9 éves kor között több mint 22 000 fõs keresztmetszeti vizsgálat tárta fel,
a fejlõdési folyamatokat részletesen ismerteti Nagy, Józsa, Vidákovich és
Fazekasné (2004b) munkája. E készségek közül többnek is fontos szerepe
van a szövegértés fejlõdésében (Józsa, 2011). Külön megemlítjük a beszédhanghallást,
melynek kiemelt jelentõsége van az olvasási készség, majd a
szövegértés elsajátításában. Az eredmények azt mutatják, hogy a beszédhanghallás
és az olvasási készség, valamint a szövegértés között közepes
erõsségû korreláció áll fent (Fazekasné és Józsa, 2011).
Az SZTE Oktatáselméleti Kutatócsoportja longitudinális kutatási programmal
vizsgálta, hogy a DIFER elemi alapkészségeinek iskolába lépéskor
mérhetõ fejlettsége milyen mértékben határozza meg az olvasási képesség
elsajátítását. Összesen mintegy 5000 gyermek fejlõdését kezdték nyomon
követni elsõ osztálytól kezdve 2003-ban (Csapó, 2007; Józsa, 2004). E vizsgálat
eredményei egyértelmûvé teszik, hogy a kevéssé fejlett elemi alapkészségekkel
iskolát kezdõ gyermekek nagy valószínûséggel kudarcra vannak
ítélve az olvasástanulásban, az iskola nem tudja a fejlõdésbeli elmaradásukat
behozni. Az elemi alapkészségek iskolába lépéskor mért fejlettsége és
a második osztályos szövegértés között 0,52 erõsségû korreláció áll fenn.
A szülõk iskolai végzettsége a DIFER-készségekkel 0,46, a másodikos szövegértéssel
0,42 szinten korrelál. Regresszióanalízis szerint a DIFER elemi
alapkészségei az olvasási képesség fejlettségében megmutatkozó, tanulók
közötti különbségek 23%-át magyarázzák meg, a szülõk iskolai végzettsége
pedig a variancia 10%-áért felel. E két tényezõ – a szülõk iskolai végzettsége
és az iskolába lépéskor mért készségfejlettségi szint – mintegy egyharmad
arányban determinálja az olvasási képességet (Józsa, 2007b; Józsa és
Csapó, 2010; Molnár E. K., Józsa, Molnár É. és B. Németh, 2007). A tanulók,
osztályok fejlõdésének elemzésébõl az is megállapítható, hogy az iskolába
lépéshez képest jelentõs fejlettségbeli átrendezõdések mennek végbe.
Az osztályok, tanulók egy része az iskolában töltött évek alatt elveszíti azt a
fejlettségbeli elõnyét, amellyel iskolakezdéskor rendelkezett. Ugyanakkor
vannak olyan osztályok, ahol a gyermekek sokkal jobban olvasnak második
37