mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

2. A matematikatudás alakulása az empirikus vizsgálatok tükrében
konkrét tantárgyon túlmutató jelentõsége és szerepe van. A tesztek megalkotása
részben a részt vevõ országok által beküldött anyagokból, részben
felkért szakértõk munkája révén született, így lehetõség nyílt a tantervektõl
(vagy azok közös nemzetközi metszetétõl) elszakadva adott tartalmi területeket
és adott matematikai tevékenységformákat reprezentáló feladatok
rendszerét létrehozni (l. Beaton és mtsai., 1996).
Jelentõs különbség a korábbi IEA-mérésekhez képest a valószínûségi
tesztelméleti modellek megjelenése az értékelésben. A tanulói teljesítményeket
és a feladatok nehézségparamétereit olyan közös skálán helyezték el,
amelynek átlaga 500, a szórás pedig 100. Ebben az esetben az 500-as teljesítményszint
pontosan azt jelenti, hogy 50%-os valószínûséggel old meg a
tanuló egy 500-as nehézségparaméterû feladatot. (A valószínûségi tesztelmélet
– és ezen belül a Rasch-modellek – empirikus társadalomtudományi
fölhasználásáról l. Molnár, 2006.) A vizsgálatban részt vevõ tanulók átlagos
eredménye tehát 500, a 400-nál kisebb és a 600-nál magasabb pontszámok a
tanulók egyharmadánál fordulnak elõ.
A felmérés részletes tudnivalóit háromkötetes technikai kézikönyvben adták
ki (Martin és Kelly, 1996, 1997, 1998; majd Martin, Mullis és Chrostowski,
2004), és külön kötet született az adatgyûjtés folyamatáról is (Martin
és Mullis, 1996). Ezeken túl a felmérés adatgazdagsága és helyenként meglepõ
eredményei számos monográfia megszületését inspirálták (pl. Harmon és
mtsai., 1997; Martin és mtsai., 1999). Magyar nyelven Vári és Krolopp
(1997) foglalták össze a vizsgálat céljait, felépítését és eredményeit.
Az eredmények értelmezése több okból is körültekintést kíván. Több
részt vevõ országnál nem volt reprezentatív a tanulói minta az egész országra
nézve. Ha ezeket az országokat is figyelembe vesszük a teljesítmények
rangsorában, akkor matematikából a 14 évesek populációjában 5 Magyarország
41 ország 6 között a 14. legjobb eredményt érte el. A 2.8. táblázat alapján
megállapítható, hogy a minden szempontból megfelelõ tanulói kört felmérõ
25 ország között a 10. legjobb a magyar átlagteljesítmény.
5 Az eredeti kiírás a 13 éves korosztálynak megfelelõ két egymást követõ iskolai évfolyam vizsgálatáról
szólt. A tényleges minták életkorátlaga azonban 14 év körül ingadozott, és ez a részt vevõ országok
többségében a 7–8. évfolyamot jelentette.
6 A fentebb említett 45 ország helyett itt szereplõ 41 úgy adódik, hogy 3 ország nem végezte el idõben
az adatok kiértékeléséhez szükséges lépéseket, egy további országból pedig nem érkezett elegendõ
információ az iskolák jellemzõirõl.
99