mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

D. Molnár Éva, Molnár Edit Katalin és Józsa Krisztián
nulók arányát, akik elérték, illetve meghaladták az adott szintet (1.5. táblázat).
Kádárné (1985) a mastery learning szakirodalmában elfogadott értékeket
követve az optimális elsajátítás szintjének a 80%p küszöbértéket
tekintette; ebbõl a szempontból a 4. évfolyamosok csupán 10%-a rendelkezett
olyan szövegértéssel, amelyre építeni lehet a felsõ tagozatban. A nyolcadikosok
esetében a 60%p, a 4. évfolyamosok esetében pedig a 40%p küszöb
eresztené át a tanulók többségét (80%-át). Ezért a szerzõ úgy látta,
hogy a tanulók nagy többsége nem rendelkezett az iskolai feladatok sikeres
megoldásához szükséges szövegértéssel a mérés idején.
1.5. táblázat. A tanulók aránya a szövegértési teljesítményszinteken a
TOF-mérésben (%) (Forrás: Kádárné, 1985, 79. o.)
Évfolyam
Tanulók
száma
Feladatok
száma
(max.
pontszám)
Tanulók százalékos aránya a
30 40 50 60 70 80 90
százalékpontos teljesítményküszöb fölött
4. 1714 38 91 78 62 43 25 9 1
8. 1650 49 99 98 92 80 67 32 8
A szövegértés alakulását a településtípus szerinti eredmények összevetésével
mutatták be (1.6. táblázat), amelyben a településlejtõ, illetve a fõvárosi
diákok elõnye világosan kirajzolódik.
1.6. táblázat. A TOF-vizsgálat eredményei településtípus szerinti bontásban
(%) (Forrás: OPI TF, 1982, 3. o.)
Településtípus Átlag Szórás
Budapest 105,0 16
Megyei város 101,1 17
Egyéb város 103,6 17
Kiemelt község 95,9 20
Község 96,7 22
Megjegyzés: 100% a teljes minta átlaga.
30