mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

2. A matematikatudás alakulása az empirikus vizsgálatok tükrében
OECD (2001): Knowledge and skills for life. First results from the OECD Programme for
International Student Assessment (PISA) 2000. OECD, Paris.
OECD (2003): The PISA 2003 assessment framework – Mathematics, reading, science and
problem solving knowledge and skills. OECD, Paris.
OECD (2004): Learning for tomorrow’s world. First results from PISA 2003. OECD, Paris.
OECD (2006): Assessing scientific, reading and mathematical literacy: A framework for
PISA 2006. OECD, Paris.
OECD (2007): The Programme for International Student Assessment (PISA). OECD, Paris.
OECD (2010): PISA 2009 Results: Executive Summary. OECD, Paris.
Olson, J. F., Martin, M. O. és Mullis, I. V. S. (szerk., 2008): TIMSS 2007 Technical Report.
TIMSS & PIRLS International Study Center, Lynch School of Education, Boston College.
Orosz Sándor (1998): Az általános iskolából kilépõ tanulók tudásának változása 1990–1996
között. In: Varga Lajos és Budai Ágnes (szerk.): Közoktatás-kutatás 1996–1997. Mûvelõdési
és Közoktatási Misztérium és MTA Pedagógiai Bizottság, Budapest. 201–217.
Orosz Sándor (2001): Az általános iskolából kilépõ tanulók tudásának alakulása a rendszerváltozás
után. In: Csapó Benõ és Vidákovich Tibor (szerk.): Neveléstudomány az ezredfordulón.
Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 328–338.
Országos Pedagógiai Intézet Tantervelméleti Fõosztály (1982): Valóságközelben az iskolai
nevelés. Köznevelés, 38. 32. sz. 3–5.
Pálmay Lóránt (1994): A matematika diagnosztikus mérésének eredményei és tapasztalatai.
Budapesti Nevelõ, 30. 1. sz. 69–73.
Pavlik Oszkárné (1997): A 10 és a 12 éves korosztály alapvetõ készségei és ismeretei. Új Pedagógiai
Szemle, 47. 7–8. sz. 232–245.
Radnainé Szendrei Julianna (1983): A matematikavizsgálat. Pedagógiai Szemle, 33. 2. sz.
151–157.
Radnainé Szendrei Julianna és Habermann M. Gusztáv (1984): A tantervi eltérések hatása a
IV. osztályos középiskolások matematikai teljesítményében. Pedagógiai Szemle, 34. 2.
sz. 130–143.
Robitaille, D. F. és Garden, R. A. (1989): The IEA Study of Mathemtics II: Contexts and
outcomes of school mathematics. Pergamon Press, Oxford.
Schoenfeld, A. H. (1987): What’s all the fuss about metacognition? In Schoenfeld, A. H.
(szerk.): Cognitive science and mathematics. Lawrence Erlbaum Associates, Hillsdale,
NJ–London.
Selényi Miklós (szerk., 1989): Reprezentatív tudásszintmérés matematikából az általános iskolák
8. osztályaiban. Baranya Megyei Pedagógiai Intézet, Pécs.
Skemp, R. (1975): A matematikatanítás pszichológiája. Gondolat Kiadó, Budapest.
Sternberg, R. J. és Ben-Zeev, T. (szerk., 1998): A matematikai gondolkodás természete. Vince
Kiadó, Budapest.
Tóth Tiborné (1986): A középfokú iskolákban továbbtanulók matematikai mûveltségérõl.
Pedagógiai Szemle, 36. 3. sz. 203–218.
Tyler, R. W. (1949): Basic principles of curriculum and instruction. University of Chicago
Press, Chicago.
Vári Péter (szerk., 2003): PISA vizsgálat 2000. Mûszaki Könyvkiadó, Budapest.
Vári Péter és Krolopp Judit (1997): Egy nemzetközi felmérés fõbb eredményei (TIMSS). Új
Pedagógiai Szemle, 47. 4. sz. 56–76.
129