mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

1. Az olvasásvizsgálatok eredményei
lók nagyobb arányban oldották meg jól azokat a feladatokat, amelyek közvetlenül
a szövegre vonatkoztak (ezek esetében a teljesítmény 89%), mint
azokat, amelyekben a szöveg alapján további következtetéseket kellett levonni
(63%). Ezenkívül a szerzõk további, a mai kutatásmódszertan szemszögébõl
nézve elég általános és mérésmetodikai szempontból nem alátámasztott
megállapítást fogalmaztak meg. A tanulók olvasásmegértését „jó
közepesnek” ítélték az alapján, hogy egyharmaduk a teljesen és a részben
megértette kategóriákba került. Mindemellett a pedagógusok kérdõíves kikérdezésével
azt találták, hogy a tanáraik szerint a tanulók 10–20%-a nem
tud kielégítõen olvasni. A szerzõk végkövetkeztetése az, hogy a nyolcadikos
tanulók a nekik szánt szövegeket megértik, a mélyebb összefüggések
feltárásával azonban problémáik vannak (Kádárné és Takács, 1981).
A TOF-vizsgálatban többféle szövegtípust alkalmaztak. Kádárné (1985)
a mérés koncepciójának bemutatásakor rendszerezte az iskolában a diákok
elé kerülõ szövegek jellemzõit, és összekötötte a szöveg szerkezetét azzal a
megismerési folyamattal, amelyet az adott szöveg indukálhat. Összesen
37 szöveget olvastak és hozzájuk kapcsolódóan 156 feladatot oldottak meg
a tanulók; az évfolyamok közötti összehasonlítást 15 láncszöveg biztosította.
A szövegek kiválasztásában szerepet játszottak a következõk: hosszúság
és szövegkohézió; tematikus sokféleség; továbbá etikai szabályoknak, illetve
a kommunikáció grice-i elveinek való megfelelés (hitelesség, érthetõség,
relevancia, világosság) (69–70. o.). A szövegtípusokhoz kapcsolódóan továbbá
megkülönböztettek két fõ olvasási folyamatot, a szöveg értését (információk
megértése, figyelem és hibátlan olvasás) és a szöveg értelmezését
(a szöveg rejtett üzenetének értelmezése; OPI TF, 1982).
Kádárné (1985) részletes leírást ad a mérés körülményeirõl, a szövegek és
feladatok típusairól; az eredményeket elsõsorban a szövegekben rejlõ lehetõségek
(a szöveg üzenete, tartalmi sokszínûsége stb.) feltérképezésével, a válaszok
lehetséges magyarázataival dolgozta fel. Az eredmények ismertetése során továbbá
leginkább az átlagok, gyakoriság bemutatására szorítkozott.
A szöveg megértése és értelmezése között, hasonlóan az OPI–MM-mérés
eredményéhez, mindkét évfolyamon közel 20%p különbséget mutattak ki; a
diákok között 20%-kal többen értik meg az olvasott információkat, mint
akik értelmezni is tudják azt (OPI TF, 1982). A két évfolyam közös feladatlapján
a 4. évfolyam átlaga 57%p (s = 20%p), míg a 8. évfolyamosoké 74%p
(s = 15%p). A szövegértés fejlettségének megállapítására teljesítményküszöböket
határoztak meg 30%p és 90%p között, majd kiszámolták azon ta-
29