mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

4. Anyanyelvi tudásszintmérések és képességvizsgálatok
alkotása helyett a közlés, az olvasóközpontú szövegek létrehozása kerül a középpontba,
vagyis a kimondás/leírás aktusa helyett a megértetés felelõsségének
felvállalása lesz hangsúlyos; ez a tartalom kidolgozásában és a szerkezetben
egyaránt megjelenik. (3) Az író képes egyre inkább különválasztani a
szándékát, a gondolkodását a szövegétõl, ezáltal egyrészt a fogalmazványa
alakíthatóvá, jobbíthatóvá válhat, másrészt az írott szöveg alkotásának folyamata
a gondolkodás katalizátora lehet; ez mind a tartalmi, mind a szerkezeti,
mind a stilisztikai kidolgozottságon érezteti a hatását (Flower, 1979; Bereiter,
1980; Bereiter és Scardamalia, 1987; Gorman, Purves és Degenhart, 1988;
Kádárné, 1990). Természetesen mindez függ az író rendelkezésére álló tudásbázistól,
ismeretektõl és motívumoktól is (pl. Hayes, 1996).
A fogalmazás gondolkodás-lélektani vizsgálata
Baranyai Erzsébet és Lénárt Edit (1959) klasszikus vizsgálatának célja az
írásbeli szövegalkotásban szerepet játszó kognitív folyamatok, illetve azok
fejlõdésének feltárása volt. A szövegek finom elemzésével következtettek
az azokat létrehozó gondolkodási mûveletek jellegére és mûködésére. Alanyaikkal,
5–8. osztályos tanulókkal strukturált feladatokat és szabad fogalmazásokat
egyaránt készíttettek, vagyis a szövegalkotás mûveleteit mind elszigetelt,
mind koordinált helyzetben mûködtették. Ügyeltek arra, hogy a
retorikai mód hatásait is vizsgálhassák, ezért egyaránt adtak elbeszélõ/leíró,
illetve kifejtõ/érvelõ feladatokat is. A középpontba a mindennapi közlést, az
„objektív tartalom megértetését” állítják a szerzõk, amely racionális eszközök
révén jön létre, szemben a mûvészi kifejezéssel, az átélt élménynek az
olvasóban való „megzendítésével” (7. o.). A kötet tanulmányaiban a saját
tudás strukturálását, az alkalmazott logika szabályainak megfelelõen a más
általi befogadásra való elõkészítésének és nyelvi formába öntésének alapos
és részletes kvalitatív elemzését mutatják be a szerzõk. Baranyai és Lénárt
öröksége meghatározó, bár jelentõsége nem kellõen fel- és elismert. Az általuk
a kognitív és a nyelvi folyamatok egymásra hatásának vizsgálatára kidolgozott
rendszert késõbbi, nyelvészeti irányultságú vizsgálatok az általános
iskolás diákok szövegei minõségének meghatározására alkalmazták (pl.
Kernya, 1988; H. Tóth, 2000).
217