mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

5. Az idegen nyelvek tanulásának eredményessége
rom legsúlyosabb problémája. Az eredmény mindkét iskolatípusban nagyon
hasonló. Az elsõ három helyen ugyanazt a problémát jelölték: a kevés
idõt (31%, 37%), a tanulók érdektelenségét, a motiváció hiányát (14%,
25%), illetve a magas létszámot (12%, 15%). Az általános iskolában megjelenõ
problémákat az alábbi csoportokba lehet sorolni:
1. Nincsenek meg a szükséges feltételek (idõ, terem, taneszköz, anyanyelvi
tanár, direkt nyelvi kapcsolat).
2. A tanulók munkája, illetve képességeik nem megfelelõek (érdektelenség,
hiányzó szorgalom, heterogén csoportok).
3. A tananyag nem megfelelõ (rossz, illetve sok, drága, a válaszadók külön
kiemelték a nyelvtant és a szókincset, mint amit nem megfelelõen
tárgyal egy tankönyv) (Petneki, 2003).
A középiskolai felmérésbõl az derül ki, hogy az anyanyelvi hiányosságokra
utaló (14%) megjegyzések mellett a nyelvtanárok 12%-a vélekedik
úgy, hogy a tanulók rossz alapokat hoznak az általános iskolából. Ez azért
fontos, mert a Kerettanterv elvárásai szerint a középiskolában folytatni kell
az elsõ idegen nyelv oktatását. A középiskolai nyelvtanárok többsége nem
épít az általános iskolában tanultakra. Így megállapítható, hogy a tantervi
kompatibilitás elméletben létezik, de minimális az együttmûködés a közoktatás
különbözõ szintjein (Petneki, 2004).
A folytonosság hiányát mutatja két másik kutatás. Egy „sikertelen” felnõtt
nyelvtanulók – fele részben munkanélküliek – nyelvtanulási tapasztalatait
feltáró retrospektív vizsgálat 183 résztvevõjének több mint a fele a középiskolában
kezdõként „folytatta” az 5-8 éven át tanult nyelvet, mivel az
intézmények nem indítottak a szintjüknek megfelelõ csoportot, 30 további
válaszadó egyáltalán nem tanult nyelvet, 51 fõ folytatta az általános iskolában
tanult nyelvet olyan szinten, ami számára teljesíthetõ kihívást jelentett.
Az egyik résztvevõ így foglalta össze nyelvtanulási tapasztalatait: „Sok éve
tanulok, de nem jutottam sehova.” (Nikolov és Nagy, 2003.)
Az iskolai nyelvtanítás hatékonyságát lerontó gyakorlat egy frissebb
nagymintás vizsgálatban az elõzõnél is kritikusabb helyzetet tár fel.
A 2003–2004-es tanévben az összes 9. évfolyamos diák kérdõíves megkérdezésével
végzett kutatásból rendkívül aggasztó kép bontakozik ki a közoktatásban
a nyelvtanulás területén tapasztalható problémákról, amelyek alig
ismertek a szakmai és szélesebb közvélemény elõtt. A felmérés eredménye
szerint a 9. évfolyamon tanuló diákok közel „kétharmada nulláról vagy
alapszintrõl kezdi, illetve újrakezdi az elsõ idegen nyelv tanulását” (Vágó,
259