mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

5. Az idegen nyelvek tanulásának eredményessége
lában tanítanak emelt óraszámban németet nemzetiségi nyelvként, de a diákok
nemzetiségi hovatartozását nem vizsgálják. Ezért joggal feltételezhetõ,
hogy a lakosok motiváltabbak voltak magukat a német nemzetiségi kisebbséghez
tartozónak vallani 2001-ben, mint egy évtizeddel elõbb.
A hazai adatok egybevetése az Európai Unió (EU) felnõtt
lakosságának adataival
A hazai lakosság nyelvtudásával és nyelvtanulásával kapcsolatos eredményeket
érdemes összehasonlítani az európai adatokkal, hogy feltárjuk,
mennyiben hasonlóak a tendenciák és a problémák, hol találhatók lényeges
eltérések. Ehhez a 2001-es és 2005-ös Eurobarometer-felmérések eredményeit
ismertetjük, majd a trendeket mutatjuk be. A 15 tagországra kiterjedõ
2001-es európai felmérés (Eurobarometer 54 Special, 2001) áttekinti az EU
lakosságának nyelvismeretét, a nyelvek hasznosságáról alkotott véleményét,
a nyelvtanulás módjait, a nyelvtanulás okait és általában a nyelvtanulással
kapcsolatos attitûdöket és motívumokat. A felmérésben 16 078 fõs
reprezentatív mintát kérdeztek meg, tagállamonként közel 1000, 15 év feletti
lakost. A hazai vizsgálatokhoz hasonlóan itt is önbevalláson alapulnak az
adatok. Amint az várható, országonként lényeges eltérések mutatkoznak.
Az EU-ban az anyanyelvükön kívül a legtöbben angolul (41%), franciául
(19%), németül (7%) és olaszul (3%) tudtak, de a megkérdezettek 47%-a kizárólag
az anyanyelvén beszélt. Az egyes országok között lényeges különbségeket
találunk: a svédek 81%-a, a dánok 78%-a állította, hogy tud angolul,
szemben az olaszok 39 és a spanyolok 36 százalékával. Az európaiak 74%-a
nem beszélt második idegen nyelven, holott az Európa Tanács javaslata két
idegen nyelvrõl szól.
Összesítve, az európaiak közel fele állította magáról, hogy tud valamilyen
nyelven az anyanyelvén kívül. Ez az arány lényegesen magasabb, mint
bármelyik hazai vizsgálat eredménye. Az ismert nyelvek sorrendjében
szembetûnõ az eltérés: az európaiak között jóval magasabb volt az angolul
tudók aránya, mint idehaza, második helyen a francia szerepelt, szemben a
magyarok elenyészõ arányú franciatudásával, míg a német a harmadik helyet
foglalta el, lemaradva az angoltól és a franciától, szemben a hazai elsõ
helyezésével.
A 2005-ös Eurobarometer-felmérés kiindulási pontja a többnyelvûség.
Az európai államok közül számos (pl. Luxemburg, Litvánia) országban
megvalósultak a nyelvi és kulturális sokszínûségre vonatkozó európai alap-
247