mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

Molnár Edit Katalin és Nagy Zsuzsanna
dolgozására és nyelvi megformálására is figyelmet kellett fordítaniuk, tehát
ahol a kézírás „már nem cél, hanem a feladatmegoldás eszköze” (Vidákovich,
1990, 111. o.), és ahol a leglényegesebb volna az olvashatóság a saját üzenet hatékonysága
szempontjából, ott mutatkozik leggyengébbnek a diákok íráskészsége.
Emellett fontos megjegyeznünk, hogy az olvashatóság és a külalak szorosan
összefügg egymással (másolásnál r = 0,76, tollbamondásnál r = 0,79, fogalmazásnál
r = 0,80; Vidákovich, 1986).
4.6. táblázat. Az anyanyelvi feladatok olvashatóság és külalak minõsítéseinek
átlagai az 1985-ös kiskunfélegyházi, illetve az 1988-as országos mérésekben
(Forrás: Vidákovich, 1986, 128. o.; Vidákovich, 1990, 110. és 219. o.)
Kiskunfélegyházi
minta
Másolás Tollbamondás Fogalmazás
Kiskunfélegyházfélegyházi
Kiskun-
Országos
Országos
minta
minta
minta
minta
Országos
minta
Olvashatóság 3,77 – 3,47 3,19 3,31 –
Külalak 3,85 – 2,97 3,40 2,83 –
Nagy József (2007c; 2007d) egy 2006-ban 3., 5., 7. és 9. évfolyamos tanulók
körében lezajlott reprezentatív vizsgálata eredményeirõl számol be,
melyben kompetenciaalapú kritériumorientált diagnosztikus fejlesztõ értékelés
segítségével tárták fel a „kiírt íráskészség (az optimális gyakorlottság)
elsajátítási folyamatát és az optimális írásminõség alakulását” (Nagy,
2007c, 112. o). A felmérésben összesen 6281 tanuló (3. évfolyam: 1777; 5.
évfolyam: 1534; 7. évfolyam: 1420; 9. évfolyam: 1550) vett részt. Emellett
az értékelés alapját képezõ kritériumok felállítása érdekében 161 fõs hallgatói
és 284 fõs pedagógusi minta íráskészségét is minõsítették. A vizsgálatban
különbözõ másolási feladatokat alkalmaztak. Az írásminõséget két mutatóval
jellemezték: a jelek értelmezhetõségét jellemzõ olvashatósággal és a
szöveg írásképének rendezettségét, esztétikusságát kifejezõ külalakkal.
Nagy József eredményei szerint (2007d, 18. o.) az országos tanulói minta két
mutatója között 3–7. évfolyamig nincs érdemi különbség, ugyanakkor a 9. évfolyamon
és a kiírt íráskészséggel rendelkezõ pedagógusok körében az olvashatóság
érzékelhetõen gyengébb. Az írásminõség a 3. évfolyamon tapasztalt 70
százalékpontos átlageredménye két év alatt 62 százalékpontra romlik, majd az
5–9. évfolyam között stagnál ezen a szinten. A viszonyítási csoportként szolgáló
pedagógusmintában – amelyet olyan alanyok alkották, akik feltételezhetõen
208