mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

3. A természettudományos tudás nemzetközi és hazai vizsgálata
ményezték, amelyekkel részletes kép kapható a tanulói tudás szintjérõl, a tanulói
meggyõzõdések jellegérõl.
Az utóbbi években a kutatók számos témakörben találtak természettudományos
tévképzeteket a hazai tanulók körében (Banai, 2004; Dobóné, 2007;
Kluknavszky, 2006; Korom, 2005; Korom és Nagy L.-né, 2012a, 2012b;
Kotnyek és Nagy L.-né, 2005; Ludányi, 2007; Juhász, Márkus és Szabó, 1999;
Nagy L.-né, 2004; Nagy L.-né és Korom, 2011; Takács, 2000, 2006; Tóth,
1999a, 1999b, 2000), és modelleket, technikákat, módszereket dolgoztak ki
ezek osztálytermi környezetben lehetséges azonosítására, legyõzésére (Korom,
2005; Korom és Nagy L.-né, 2012b; Nagy L.-né, 2002, 2006; Radnóti, 2005a,
2005b; Radnóti és Nahalka, 2002). Az ismeretek szervezõdésére, a tudásstruktúra
elemzésére irányuló kutatásokban megjelent a Galois-gráf technika (Géczi
és Takács, 2003; Takács, 1997; Takács, 2003) és a tudástérelmélet (Dobóné,
2007; Ludányi, 2007; Tóth, 2005, 2006; Tóth és Kiss, 2007).
A természettudományos tudás hazai kutatásában a keresztmetszeti vizsgálatok
dominálnak, 2007-ben azonban az MTA-SZTE Képességkutató
Kutatócsoport és az SZTE Oktatáselméleti Kutatócsoport elindította az
elsõ országos reprezentatív mintán zajló longitudinális vizsgálatsorozatot
14 . Ez a program kétévente diagnosztizálja a fogalomrendszer differenciáltságát,
és a 4–12. évfolyamig követi nyomon néhány alapvetõ természettudományos
fogalom (pl. anyag, élõlény, életjelenségek, élõlények
csoportjai és életfeltételei, anyagok tulajdonságai és azok változásai)
gazdagodását, hídfeladatokat tartalmazó tesztrendszerrel. A 4., 6. és 8. évfolyam
végén gyûjtött adatok szerint a tanulók alapfogalmai jelentõs mértékben
bõvülnek, fejlõdnek a tapasztalati szinten is könnyen megragadható
témákban, de az absztrakt fogalmakat (pl. tápláléklánc, halmazállapot-változás,
fényvisszaverõdés) a tanulók közül csak kevesen értik meg
(Korom és Nagy L.-né, 2008, 2010).
A jól szervezett, alkalmazható fogalmi tudás fontosságának felismerésével
egyidejûleg a gyermeki gondolkodás fejlõdésének vizsgálata is elõtérbe
került. A természettudományok területén az új ismeretek megszerzésében
alapvetõ szerepet játszó analógiás gondolkodás (Nagy L.-né, 2006) és induktív
gondolkodás, továbbá a deduktív és problémamegoldó gondolkodás
(Revákné, 2001, 2004a, 2004b; Revákné és Máth, 2002) egyaránt a figyelem
14 www.edu.u-szeged.hu/ok/hu/kutatasi_programok/longitudinalis
edu.u-szeged.hu/kkcs/hu/longitudinális
163