mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

3. A természettudományos tudás nemzetközi és hazai vizsgálata
tályoknak, melyeket országos mintán is kipróbáltak. Ugyanitt a kilencvenes
évek második felében elkezdõdött egy ma is egyedülálló, az alulról korlátos
központi tartalmi szabályozás hatékonyságának ellenõrzésére alkalmas mérési-értékelési
rendszer fejlesztése. Az 1998 tavaszán, közel 13 ezer 8–11.
évfolyamos tanuló részvételével végzett vizsgálat a Nemzeti alaptantervre
épülõ, a kerettantervekkel kompatibilis, minimum- és minimum fölötti követelményeket
mérõ tesztekkel folyt (l. pl. B. Németh és Nagy L.-né, 1999;
Hajdu, 1998; Zátonyi, 1998). Az eredmények empirikusan is megerõsítették
a gyakorló pedagógusok mindennapi tapasztalatait, miszerint a tanulók egy
része nem rendelkezik a társadalmi beilleszkedéshez szükséges alapvetõ, a
minimum szintû követelményeknek megfelelõ tudással. A „Biológia és
egészségtan” mûveltségi területen 12 például a nyolcadikosok átlagosan
14%-a, a teljes minta 12%-a ért el 70 százalékpont 13 feletti eredményt a minimum
szintû részteszten. Az elemzések arra utaltak, hogy a differenciált tantervi
követelmények, a tananyag minimum- és afölötti szintjei nincsenek jelen
sem a tanításban, sem a tanulói tudás értékelésében (B. Németh, Józsa és
Nagy L.-né, 2001; Zátonyi, 2001).
A 20. század végén a neveléstudományban végbement paradigmaváltást
követõen Magyarországon is megkezdõdött az iskolában megszerezhetõ tudás
minõségének vizsgálata. A Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi
Intézetében az MTA-SZTE Képességkutató Csoport és az SZTE Oktatáselméleti
Kutatócsoport közremûködésével 1995 óta folynak a tudás különbözõ
rétegei közötti összefüggések feltárására irányuló helyi és országos
felmérések, melyekben helyet kapott a természettudományos tudás társadalmi
dimenziójának, a tanultak hétköznapi alkalmazhatóságának és a fogalmi
gondolkodás fejlõdésének a vizsgálata is.
Az iskolai tudás minõségének elemzésére irányuló, 1995-ben zajlott kutatásban
az iskolában szerzett természettudományos tudás alkalmazhatósága
mellett a tantárgyi tudás mérésére is sor került a 7. és a 11. évfolyamon
(Csapó, 2002b). A megfelelõ jóságmutatókkal rendelkezõ biológia, kémia
és fizika tudásszintmérõ feladatlapok lehetõvé tették a tesztekkel mért tantárgyi
tudás és az egyes tantárgyakból szerzett év végi osztályzatok összeve-
12 A NAT „Biológia és egészségtan” mûveltségi területéhez fejlesztett differenciált követelményekhez
(B. Németh, 1997) készült tesztekkel végzett vizsgálatban, mely 8., 9. és 10. évfolyamokon
folyt.
13 Figyelembe véve a tesztek pontatlanságát, mérési hibáit, megfeleltnek általában a minimumkövetelményeket
mérõ tesztek 70–75%-os teljesítménye tekinthetõ.
161