mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

5. Az idegen nyelvek tanulásának eredményessége
(Lindner, 2001; Nagyné, 2001; Tagányiné, 2001a, 2001b). A feladatok jellemzésébõl
látható, hogy a mérni kívánt konstruktum nem volt egyértelmûen
meghatározva, a súlyozásról nem közöltek adatot, és az egyes feladatok
nem feleltethetõek meg a megadott készségeknek. Mindkét nyelvbõl túlzott
hangsúlyt kapott a nyelvtan, a fordítás és a háttértudás. A leggyengébben az
írásfeladatok sikerültek mindkét nyelvbõl.
Egy Csongrád megyei felmérésben 7. és 11. évfolyamos diákok vettek
részt több tantárgyból, gimnáziumból és szakközépiskolából, az iskolai mûveltség
felmérésének keretében (Bukta és Nikolov, 2002; Csapó, 2002).
A leglényegesebb eltérés a többi idegen nyelvi felméréshez képest, hogy az
angol nyelvi teljesítmények az iskolai mûveltség részeként egy átfogó, a humán
tárgyak mellett a diákok képességeit és az iskolai kontextust is feltáró
kutatás integrált része, melyben lehetõség nyílt a nyelvtudást meghatározó
számos tényezõ elemzésére (Csapó, 2002). A kutatás célja két angol feladatsoron
nyújtott teljesítmény összehasonlítása volt: az egyik az iskolai tudást
lefedõ feladatokat tartalmazott, a másik pedig egy kommunikatív feladatsort
(Bukta, 2001). A hagyományos feladatsorok lényegesen jobban sikerültek
mindhárom tanulócsoportban, mint a kommunikatív feladatok.
Valószínûleg azért, mert nagyobb hangsúlyt fektetnek az angoltanárok a
nyelvtan és a szavak gyakorlására, mint a nyelvhasználatra. A gimnáziumba
járó tanulók tudásszintje lényegesen magasabb volt, mint a más iskolatípusba
járó kortársaiké, és a 7.-esek és a 11.-es szakközépiskolás diákok teljesítménye
hasonló volt.
A szakközépiskolákban megszerezhetõ németnyelv-tudásról 2000-ben
végeztek kérdõíves felmérést (Einhorn, 2000b, 2001a, 2001b). Azt vizsgálták,
mennyire egységes a különbözõ típusú középiskolákból kikerülõk
nyelvtudásának szintje, illetve mikor és milyen mélységben jelenjenek meg
a szakmai tartalmak az idegen nyelvek oktatásában. A némettanítás helyzetérõl
135 szakközépiskolában kérdezték a szaktanárokat és a nyelvtanárokat.
Az egyik kérdésben a nyelvtanároknak azt kellett eldönteniük, hogy milyen
szintet tudnak elérni a nyelvtanulóikkal. A némettanárok a B1-es szintet
csak a jó tanítványaik felével tudják elérni, a közepes tanítványaik alig
harmadával, a gyengébbek számára ez a nyelvtudási szint alig elérhetõ.
Major (2000) 1998-ban 508 cég körében végzett felmérést azzal a céllal,
hogy feltárja a munkaadók igényeit az iskolai nyelvoktatás, illetve a közoktatási
vizsgák eredményessége szempontjából. Az adatokból kiderült, hogy
magas az olyan cégek aránya, ahol minden középiskolai végzettséghez kö-
253