mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

3. A természettudományos tudás nemzetközi és hazai vizsgálata
3.25. táblázat. A résztesztek magyar eredményei a PISA 2006 természettudományos
vizsgálatában (OECD, 2007b)
A természettudományos mûveltség mért összetevõi Átlag Szórás
Föld és világegyetem 512 (2,7) 106 (2,0)
Természettudományos
Ismeretek ismeretek
Élõ rendszerek 509 (2,4) 98 (1,5)
Anyagi rendszerek 533 (2,5) 97 (1,4)
A természettudomány jellemzõinek ismerete 492 (2,2) 86 (1,4)
Természettudományos eredmények azonosítása 483 (2,5) 81 (1,8)
Kompetenciák
Természettudományos jelenségek magyarázata 518 (2,6) 94 (1,5)
Természettudományos bizonyítékok használata 497 (3,4) 102 (2,1)
Teljes teszt 504 (2,7) 88 (1,6)
Megjegyzés: (standard hiba) : nemzetközi átlag felett; : nemzetközi átlag alatt
A természettudományos mûveltség tartalmi összetevõinek
eredményei
A PISA a természettudományos mûveltség tartalmi összetevõinek két nagy
körét, a természeti környezet és a természettudományok jellemzõinek ismeretét
vizsgálta. A résztvevõket a természettudományos ismeretek és a természettudományok
jellemzõi részterület teljesítménykülönbsége szerinti sorba
rendezve kiderül, hogy a két ismeretkategória eredményei nem mutatnak tendenciaszerû
együtt járást a teljes teszt átlagával. A kompetenciaterületekhez
hasonlóan változó, hogy az egyes országok melyik területen eredményesebbek.
A PISA 2006 adatai szerint a résztvevõk döntõ többségében nincs, vagy
csak kis különbség van a tanulók diszciplínákhoz kapcsolódó és a kutatásokra
vonatkozó tudásában (OECD, 2007a). A PISA-vizsgálatokban hagyományosan
jól szereplõ országok közül Finnország, Kanada, Hongkong esetében
nincs, Új-Zéland, Ausztrália és Hollandia esetében pedig viszonylag nagy a
két részterület közötti különbség (OECD, 2007a). A természeti környezethez
képest számottevõen többet tudtak a természettudományok jellemzõirõl a
francia (29,2 pont), a belga (16,6 pont), a holland (10,7 pont) és a portugál
(9,1 pont), valamint az új-zélandi (14,6 pont) és az ausztrál (11,0 pont) tanulók
(3.24. táblázat). A természettudományos diszciplínák ismeretében pedig a
diszciplináris tudás átadására fókuszáló kelet-európai országok – a Cseh Köztársaság
(29,2 pont), Magyarország (26,2 pont) és a Szlovák Köztársaság
(24,1 pont) – voltak jóval eredményesebbek (OECD, 2007a).
A természettudományos ismereteknek az elméleti keretekben felállított
diszciplínák szerinti elemzése megmutatta a részt vevõ országok tantervei-
177