mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

Józsa Krisztián és Fejes József Balázs
e motívumok jelentõs csökkenése figyelhetõ meg. A tanulásban akadályozottak
önálló elsajátítási késztetése, elsajátítási motívumai alsó tagozatban gyengébbek
többségi társaikénál. Az elsajátítási motívumok a tanulásban akadályozott gyermekeknél
az iskolai évek alatt erõsödnek. Ez a kedvezõ tendencia ellentétes a
többségi gyermekekével, ahol a motívum csökkenését figyelhetjük meg.
%p
100
95
Többségi
Tanulásban akadály akadályozottak
90
85
80
75
70
65
60
55
Évfolyam
50
2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
8.3. ábra. A tanulási motívumok életkori változása
(Forrás: Józsa és Fazekasné, 2008, 173. o.)
Nem kétséges, a hátrányos helyzet negatív hatást gyakorol a motivációra,
ennek mechanizmusai azonban még alig ismertek. Mivel az SNI tanulók jelentõs
része is kedvezõtlen családi háttérrel rendelkezik (l. Bánfalvy, 2003;
Szabóné, 1996), joggal feltételezhetünk a hátrányos helyzetû tanulókéhoz
hasonlóan kedvezõtlen folyamatokat. Az empirikus eredmények azonban
ellentmondanak ennek, a jelenség magyarázatában egyaránt szerepet kaphatnak
az eltérõ kognitív folyamatok és az eltérõ oktatási környezet.
Érzelmek és iskola
Számos nemzetközi kutatás támasztja alá, hogy az érzelmek jelentõs hatást
gyakorolnak a kognitív folyamatokra (pl. Dai és Sternberg, 2004; Schutz és
Pekrun, 2007). Az eddigi kutatási eredmények azonban jórészt laboratóriumi
körülmények között születtek, melyekbõl csak korlátozottan vonhatók le következtetések
az osztálytermi szituációk komplex folyamataira (Linnenbrink
384