mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

11. Egészségi állapot, egészségmagatartás
Morbiditási adatok
A morbiditás indikátorai adminisztratív és nyilvántartási adatokon vagy az
emberek saját véleményén alapulnak. Legismertebb mutatók az antropometrikus
mutatók (testmagasság, testtömeg) és a betegségspecifikus mutatók.
A testmagasság és a testtömeg különösen a gyermekek esetében hasznos
mutatók, mivel lehetõvé teszik az alultápláltság megállapítását.
A gyermekek morbiditásában egyre jelentõsebb súllyal szerepelnek a
nem fertõzõ, krónikus betegségek, amelyek elsõsorban az életmóddal és a
környezeti tényezõkkel függnek össze. A népegészségügyi szempontból
felnõttkorban is legjelentõsebb betegségek (pl. cukorbetegség, elhízás, daganatos,
allergiás és pszichiátriai betegségek) gyakran már gyerekkorban,
serdülõkorban megjelennek.
A háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgálathoz bejelentkezett 0–18
évesek betegségei és az iskolaegészség-ügyi jelentések szerint az iskolába
lépõ korosztályok egészségi állapota az elmúlt tíz évben folyamatosan romlott.
Az elõbbi a BNO X. (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) szerint
gyûjti az adatokat, az iskola-egészségügyi jelentések pedig az egészségi állapot
mutatóit 36 diagnózis alapján elemzik, amelyek közül csak a legfontosabbakat
emeljük ki. Mindkettõnél számolnunk kell a rejtett morbiditással.
Az iskolaegészség-ügyi jelentések (lásd Pintér, 2005, 2006; Valek, 2008,
2010, 2011) az évfolyamokról szolgáltatnak morbiditási adatokat, amelyekbõl
kétféle változás állapítható meg: (1) egy korosztályban egy betegség
gyakoriságának naptári évek szerinti változása, (2) az életkor elõrehaladtával
egy betegség elõfordulásának változása.
Az iparilag fejlett országokban világszerte, így hazánkban is rohamosan
nõ a gyermekek között az allergiás megbetegedések elõfordulása. Az egyes
allergiás kórképek jellemzõ életkorban kezdõdnek (Páll, 2004). 1999-tõl
2009-ig a tízezer lakosra jutó asztmás fiúk aránya 220,4-rõl 561,1-re nõtt, a
lányoknál pedig 148,7-rõl 386,7-re. Az iskola-egészségügyi jelentések szerint
is évrõl évre nõ az asztma elõfordulása minden életkorban, különösen a
magasabb évfolyamokban (Valek, 2010). A 9. évfolyamos középiskolások
körében 10 év alatt például megduplázódott az asztmás gyerekek aránya.
Fiúk körében gyakoribb ez a megbetegedés. Az allergiás megbetegedések
helyett 2001-tõl a jelentõlapokon az allergiás rhinitis kerül rögzítésre. Elõfordulása
az iskolás évek elõrehaladtával növekszik. Középiskolások körében
5% körüli a gyakorisága. Ez esetben is a fiúknál figyelhetõ meg maga-
483