mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

B. Németh Mária, Korom Erzsébet és Nagy Lászlóné
tését. Az eredmények megerõsítették az IEA- és a Monitor-vizsgálatok hazai
eredményeit, Szegeden és vonzáskörzetében is nagy különbségek jelentkeztek
az iskolák és az osztályok átlagteljesítményei között. Jelentõs
különbség mutatkozott az osztályozás és az objektív tesztelés eredménye
között is, az osztályzatok a tényleges tárgyi tudás mellett számos egyéb tényezõ
hatását tükrözik (Csapó, 2002c; Csíkos és B. Németh, 2002). Az eredmények
jelezték azt is, hogy elkülönül az iskolai és a hétköznapi tudás, a tanulók
számos tévképzetet, a jelenleg elfogadott tudományos nézetekkel
össze nem egyeztethetõ fogalmakat, elképzeléseket hordoznak (Korom,
2002); továbbá az iskolában szerzett tudást csak korlátozott mértékben tudják
használni a hétköznapi jelenségek magyarázatában (B. Németh, 2002).
Ezt megerõsítették az 1995 és 2010 között reprezentatív mintákon végzett
további felmérések, amelyek a 7. és 11. évfolyamos tanulók valós élethelyzetekben
alkalmazható természettudományos tudását elemezték. Az eredmények
valamennyi projektben, mindkét életkori mintában azt mutatják,
hogy a tanulók fõként „iskolai”, akadémikus tudással rendelkeznek, és azt
azokban a kontextusokban tudják használni, amelyekkel a tanórákon találkoztak
(B. Németh, 2000, 2003).
Az iskolai természettudományos tudás minõségére vonatkozó eredmények
felhívták a figyelmet az induktív gondolkodásnak a természettudományos tudás
megértésében, alkalmazásában játszott szerepére (Korom, 2002), illetve a
matematikai és a természettudományos tudás kapcsolatára (B. Németh, 2000,
2002). A magyar tanulóknak az IEA- és TIMSS-vizsgálatokban 1995 és 2007
között elért matematika- és természettudományos eredményei, azok változásának
elemzése szintén jelzi a két tudásterület kapcsolatát (Martin és mtsai.,
2008), azt, hogy a matematikai mûveltség adott szintje nélkül a természettudományos
mûveltség fejlõdése is megreked.
A kognitív tudományok eredményeinek hatására hazánkban is megjelentek
a természettudományos tudás elsajátítási folyamatát, az ismeretek szervezõdését,
a fogalmi rendszer fejlõdését feltáró vizsgálatok (Korom és Csapó,
1997; Korom, 2000, 2005). Bár Magyarországon különbözõ tantárgyi
területeken korábban is folytak a tanulók fogalmi rendszerének feltárására
irányuló vizsgálatok (pl. Kelemen, 1963; Havas, 1980; Nagy L.-né, 1999a,
1999b, 1999c), a tanulás konstruktivista felfogásához és a nemzetközi
tévképzetkutatásokhoz kapcsolódó vizsgálódások hazai viszonylatban újszerûnek
számítottak, számos tanulói tévképzettel gazdagították a szakirodalmat,
és olyan mérõeszközök, adatelemzési módszerek kidolgozását ered-
162