mÃ©rlegen a magyar iskola - Diagnosztikus MÃ©rÃ©sek FejlesztÃ©se

More documents

Recommendations

Info

Csapó Benõ és Molnár Gyöngyvér Magyarországon viszonylag korán sor került különbözõ gondolkodási készségek és képességek felmérésére, így az utóbbi négy évtizedbõl számos kisebb-nagyobb mintán felvett adattal rendelkezünk. Több képességrõl országos reprezentatív mintán végzett keresztmetszeti fejlõdésvizsgálat eredményei is rendelkezésre állnak. Az adatok együttesen az óvodától a középiskola végéig terjedõ teljes életkori spektrumot átfogják. A jelentõsebb nemzetközi összehasonlító vizsgálatok tematikájába mindössze egy alkalommal került be önálló területként egy tantárgyakon átívelõ általános képesség, a 2003-ban lezajlott PISA-felmérésben megjelent problémamegoldás. Az utóbbi években azonban mind nagyobb figyelmet kapnak a tantárgyakon átívelõ általános képességek, amit az is jelez, hogy a tervek szerint a problémamegoldás valamilyen formája 2012-ben (dinamikus problémamegoldás) és 2015-ben (kooperatív problémamegoldás) is szerepelni fog a PISA-felmérésben. Ebben a fejezetben áttekintjük a tantárgyakhoz nem kötõdõ készségek és általános képességek felmérésének elméleti kereteit, majd három fõ csoportban összegezzük a felmérések eredményeit. Elõször a különbözõ gondolkodási mûveletekkel foglalkozunk, majd az általános képességek közül az induktív gondolkodással, melyrõl a legtöbb mérési eredmény áll rendelkezésünkre. Végül a problémamegoldás hazai és nemzetközi felmérésének eredményeit mutatjuk be. Az értelmi képességek fejlesztésének és felmérésének elméleti háttere Az értelmi készségeket és képességeket két fõ csoportba sorolhatjuk. Megkülönböztethetjük a tartalomhoz (iskolai tantárgyakhoz) szorosabban kötõdõ készségeket, amelyeket e kötet elsõ fejezetei is érintettek, és a tartalmak szélesebb körében alkalmazható általános képességeket. A tantárgyakhoz kötõdõ készségeket és az általános képességeket vizsgáló tesztek között nincs éles határ. Például a matematika tantárgy keretében olyan képességek fejlesztésére is sor kerül (nyelvi-logikai mûveletek, relációkkal való mûveletvégzés, térbeli gondolkodás), amelyek az általános gondolkodási folyamatokban is megjelennek. A természettudományi tudás alkalmazását olyan készségek teszik lehetõvé, amelyek az általános problémamegoldásban játszanak szerepet. Éles választóvonalat azért sem lehet húzni, mert a gondolkodás képességeinek méréséhez mindig valamilyen tartalomra van szükség, 408
9. Gondolkodási készségek és képességek fejlõdésének mérése és az adott tartalmi terület ismerete befolyásolhatja az eredményeket. Alapelv lehet azonban, hogy az általános képességeket felmérõ tesztek esetében a konkrét tartalom másodlagos szerepet játszik, a megoldáshoz esetleg szükséges tárgyi tudással a felmért személyek mindegyike rendelkezik, vagy azt a feladat közli, így e tesztek a gondolkodási folyamatokban, a tudás alkalmazásában szerepet játszó készségek különbségeit mutatják meg. Az általános képességek felmérése iskolai kontextusban Az elsõ, szélesebb körben alkalmazott tesztek az általános intellektuális képességeket vizsgálták, a pedagógiai mérésekben azonban a gondolkodás készségeinek és képességeinek tantárgyakhoz nem kötõdõ komponensei hosszú ideig csak másodlagos szerepet játszottak. A korai képességtesztek olyan intelligenciakoncepcióhoz kötõdtek, amely túl nagy szerepet tulajdonított az öröklött tényezõknek, és kevéssé tartotta az általános képességeket módosíthatónak, az iskolai hatások által fejleszthetõnek. E felfogás szellemében az általános képességek fejlettségi szintjének mérése az oktatás szempontjából irreleváns volt, hiszen a gyakorlatban felesleges olyasmit rendszeresen mérni, ami az oktatás hatására nem változik lényegesen. A gyenge szint megmutatása pedig–aváltoztatás reménye nélkül – negatívan befolyásolhatná más tulajdonságok fejlõdését is. Mára ez a szemlélet meghaladottá vált, sok különbözõ területen végzett empirikus kutatás bizonyítja az értelmi képességek fejleszthetõségét (Adey, Csapó, Demteriou, Hautamäki és Shayer, 2007). Bizonyos kontextusban azonban legitimmé vált az általános képességtesztek oktatási kontextusban való alkalmazása a fejleszthetõségre vonatkozó bizonyítékok nélkül is. Az iskolakészültség megállapítására, illetve a sajátos tanulási problémák feltárására széles körben használtak különbözõ képességteszteket. Szelekciós célokra is gyakran alkalmaztak ilyen mérõeszközöket. Például Amerikában az általános értelmességet mérõ Scholastic Aptitude Test (SAT) több mint egy évszázadon át a felsõoktatásba jelentkezõk kiválasztásának igen hatékony eszköze volt. Az oktatási rendszer legfelsõ szintjén, melyben már csak a népességnek egy kisebb része vett részt, nem volt aggályos a képességek alapján történõ szelekció, hiszen bármi legyen is a kiemelkedõ képesség forrása, elvárható, hogy a legalkalmasabb jelentkezõk kerüljenek be a legkeresettebb intézmények legvonzóbb szakjaira. A folyamatos fejlesztés a SAT-teszteket a beválást mind jobban elõrejelzõ eszközzé tette. 409
Page 2 and 3:
Mérlegen a magyar iskola
Page 4 and 5:
Diagnosztikus mérések fejlesztés
Page 7 and 8:
Tartalom Bevezetés (Csapó Benõ)
Page 9 and 10:
Bevezetés Az ezredforduló körül
Page 11 and 12:
Bevezetés nemzetközi és magyaror
Page 13 and 14:
Bevezetés lalkozik, amelyek túlmu
Page 15:
Bevezetés Az utolsó fejezetben K
Page 18 and 19:
D. Molnár Éva, Molnár Edit Katal
Page 20 and 21:
Page 22 and 23:
Page 24 and 25:
Page 26 and 27:
Page 28 and 29:
Page 30 and 31:
Page 32 and 33:
Page 34 and 35:
Page 36 and 37:
Page 38 and 39:
Page 40 and 41:
Page 42 and 43:
Page 44 and 45:
Page 46 and 47:
Page 48 and 49:
Page 50 and 51:
Page 52 and 53:
Page 54 and 55:
Page 56 and 57:
Page 58 and 59:
Page 60 and 61:
Page 62 and 63:
Page 64 and 65:
Page 66 and 67:
Page 68 and 69:
Page 70 and 71:
Page 72 and 73:
Page 74 and 75:
Page 76 and 77:
Page 78 and 79:
Page 80 and 81:
Page 83 and 84:
2. A matematikatudás alakulása az
Page 85 and 86:
Page 87 and 88:
Page 89 and 90:
Page 91 and 92:
Page 93 and 94:
Page 95 and 96:
Page 97 and 98:
Page 99 and 100:
Page 101 and 102:
Page 103 and 104:
Page 105 and 106:
Page 107 and 108:
Page 109 and 110:
Page 111 and 112:
Page 113 and 114:
Page 115 and 116:
Page 117 and 118:
Page 119 and 120:
Page 121 and 122:
Page 123 and 124:
Page 125 and 126:
Page 127 and 128:
Page 129 and 130:
Page 131 and 132:
3. A természettudományos tudás n
Page 133 and 134:
Page 135 and 136:
Page 137 and 138:
Page 139 and 140:
Page 141 and 142:
Page 143 and 144:
Page 145 and 146:
Page 147 and 148:
Page 149 and 150:
Page 151 and 152:
Page 153 and 154:
Page 155 and 156:
Page 157 and 158:
Page 159 and 160:
Page 161 and 162:
Page 163 and 164:
Page 165 and 166:
Page 167 and 168:
Page 169 and 170:
Page 171 and 172:
Page 173 and 174:
Page 175 and 176:
Page 177 and 178:
Page 179 and 180:
Page 181 and 182:
Page 183 and 184:
Page 185 and 186:
Page 187 and 188:
Page 189 and 190:
Page 191 and 192:
4. Anyanyelvi tudásszintmérések
Page 193 and 194:
Page 195 and 196:
Page 197 and 198:
Page 199 and 200:
Page 201 and 202:
Page 203 and 204:
Page 205 and 206:
Page 207 and 208:
Page 209 and 210:
Page 211 and 212:
Page 213 and 214:
Page 215 and 216:
Page 217 and 218:
Page 219 and 220:
Page 221 and 222:
Page 223 and 224:
Page 225 and 226:
Page 227 and 228:
Page 229 and 230:
Page 231 and 232:
Page 233 and 234:
Page 235 and 236:
Page 237 and 238:
Page 239 and 240:
Page 241 and 242:
5. Az idegen nyelvek tanulásának
Page 243 and 244:
Page 245 and 246:
Page 247 and 248:
Page 249 and 250:
Page 251 and 252:
Page 253 and 254:
Page 255 and 256:
Page 257 and 258:
Page 259 and 260:
Page 261 and 262:
Page 263 and 264:
Page 265 and 266:
Page 267 and 268:
Page 269 and 270:
Page 271 and 272:
Page 273 and 274:
Page 275 and 276:
Page 277 and 278:
Page 279 and 280:
Page 281 and 282:
Page 283 and 284:
Page 285 and 286:
Page 287 and 288:
Page 289 and 290:
6. Történelem és társadalomisme
Page 291 and 292:
Page 293 and 294:
Page 295 and 296:
Page 297 and 298:
Page 299 and 300:
Page 301 and 302:
Page 303 and 304:
Page 305 and 306:
Page 307 and 308:
Page 309 and 310:
Page 311 and 312:
Page 313 and 314:
Page 315 and 316:
Page 317 and 318:
Page 319 and 320:
Page 321 and 322:
Page 323 and 324:
Page 325 and 326:
Page 327 and 328:
7. Szocializáció, szociális vise
Page 329 and 330:
Page 331 and 332:
Page 333 and 334:
Page 335 and 336:
Page 337 and 338:
Page 339 and 340:
Page 341 and 342:
Page 343 and 344:
Page 345 and 346:
Page 347 and 348:
Page 349 and 350:
Page 351 and 352:
Page 353 and 354:
Page 355 and 356:
Page 357 and 358: 7. Szocializáció, szociális vise
Page 365: 7. Szocializáció, szociális vise
Page 368 and 369: Józsa Krisztián és Fejes József
Page 410 and 411: Csapó Benõ és Molnár Gyöngyvé
Page 441 and 442: 10. Informatikai mûveltség Molná
Page 443 and 444: 10. Informatikai mûveltség Az inf
Page 445 and 446: 10. Informatikai mûveltség tott (
Page 447 and 448: 10. Informatikai mûveltség Az IEA
Page 449 and 450: 10. Informatikai mûveltség 2002 m
Page 451 and 452: 10. Informatikai mûveltség 10.2.
Page 453 and 454: 10. Informatikai mûveltség A kül
Page 455 and 456: 10. Informatikai mûveltség la fel
Page 457 and 458: 10. Informatikai mûveltség 100 %
Page 459 and 460:
10. Informatikai mûveltség szoká
Page 461 and 462:
10. Informatikai mûveltség (92%)
Page 463 and 464:
10. Informatikai mûveltség lag t
Page 465 and 466:
10. Informatikai mûveltség pessé
Page 467 and 468:
10. Informatikai mûveltség alapoz
Page 469 and 470:
10. Informatikai mûveltség félel
Page 471 and 472:
10. Informatikai mûveltség önké
Page 473 and 474:
10. Informatikai mûveltség nológ
Page 475 and 476:
10. Informatikai mûveltség Kárp
Page 477 and 478:
11. Egészségi állapot, egészsé
Page 479 and 480:
Page 481 and 482:
Page 483 and 484:
Page 485 and 486:
Page 487 and 488:
Page 489 and 490:
Page 491 and 492:
Page 493 and 494:
Page 495 and 496:
Page 497 and 498:
Page 499 and 500:
Page 501 and 502:
Page 503 and 504:
Page 505 and 506:
Page 507 and 508:
Page 509 and 510:
Page 511 and 512:
12. A vizuális és zenei nevelés
Page 513 and 514:
Page 515 and 516:
Page 517 and 518:
Page 519 and 520:
Page 521 and 522:
Page 523 and 524:
Page 525 and 526:
Page 527 and 528:
Page 529 and 530:
Page 531 and 532:
Page 533 and 534:
Page 535 and 536:
Page 537 and 538:
Page 539 and 540:
Page 541 and 542:
Page 543:
Page 546 and 547:
A kötet szerzõi Csíkos Csaba A S
Page 548 and 549:
A kötet szerzõi Korom Erzsébet A
Page 550:
A kötet szerzõi Pethõ Villõ A S
show all

mÃ©rlegen a magyar iskola - Diagnosztikus MÃ©rÃ©sek FejlesztÃ©se

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?