mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

2. A matematikatudás alakulása az empirikus vizsgálatok tükrében
A nemzetközi rendszerszintû matematikai mérések további fontos jellemzõje,
hogy a tanulói matematikai teljesítményt mint a rendszer egyik kimeneti
jellemzõjét más társadalmi alrendszerek jellemzõivel összefüggésben
elemezhetjük. Ebbõl a szempontból az olvasás, a természettudomány és
a matematika esetében hasonló következtetések adódnak: az oktatási rendszer
mûködésétõl jórészt független háttérváltozók vizsgálatának fontossága
és hagyományai az IEA olvasásvizsgálatában gyökereznek. Kiemelendõ tanulsága
a háttértényezõk vizsgálatának a családi-kulturális háttér jellemzõinek
elemzése. A PISA-mérések adatai alapján nagy bizonyossággal állítható,
hogy egyrészt a különbözõ tartalmi területeken elért rendszerszintû eredmények
között szoros összefüggés mutatkozik (Csíkos, 2006), másrészt
pedig az, hogy a szülõk iskolai végzettsége országonként más-más mértékben
meghatározó, és ez a fajta determináltság Magyarország esetében a legerõsebb
az OECD-országok között. Csapó, Molnár és Kinyó (2008) szerint
a matematika és a természettudomány területén Magyarország élen áll abban,
hogy az iskolák közötti különbségek milyen mértékben határozzák
meg a tanulói teljesítményekben (egyébként természetes módon) meglévõ
különbségek varianciáját.
A kompetenciamérések
A PISA-vizsgálatok nyomán, azok módszereit, feladattípusait követve indultak
a hazai kompetenciamérések (Országos kompetenciamérés, OKM), amelyekben
két terület, a szövegértési képesség és a matematikai eszköztudás mérésére
került sor. Az elsõ kompetenciamérést 2001-ben, az 5. és a 9. évfolyamon
szervezték. A sorozat 2003-ban folytatódott, de akkor már a 6. és a 10.
évfolyamon, a 2004-es vizsgálatban pedig a 6. és a 10. évfolyamosokon kívül
8. évfolyamosok is szerepeltek (Balázsi és mtsai., 2005). Késõbb, a 2006-os
évtõl már a 4. évfolyam mérése is bekapcsolódott az OKM programjába.
A méréssorozatban a mintaválasztás általában teljes körû (a feladatlapokat
az adott évfolyam minden tanulója kitölti), az adatfeldolgozás azonban
nem minden évfolyamon az (a központi feldolgozásba egy-egy iskolából
csak egy véletlenszerûen kiválasztott minta adatai kerülnek be). Az iskoláknak
azonban általában lehetõségük van arra, hogy a feladatlapokhoz készült
útmutató és szoftver segítségével az iskola valamennyi tanulójának adatait
feldolgozzák.
109