17.05.2015 Views

mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

Csíkos Csaba és Vidákovich Tibor<br />

A szerzõ – leíró statisztikai összehasonlítás eredményeként – megállapítja,<br />

hogy „általában jobb az ideiglenes tanterv szerint tanulók teljesítménye”<br />

(153. o.). Az IEA második matematikai felmérésének megfelelõ hazai közép<strong>iskola</strong>i<br />

mérés eredményeirõl Radnainé és Habermann (1984) közölt<br />

adatokat. A szerzõk matematikai statisztikai összehasonlító módszer (t-próba)<br />

alkalmazásával hazánkban elsõként publikáltak a gimnáziumi és szakközép<strong>iskola</strong>i<br />

tanulók teljesítményét összehasonlító, reprezentatív mintából<br />

származó adatokat. Másrészt ez a tanulmány illeszkedik a tantervértékelési<br />

vizsgálatok sorába: kimutatható volt például, hogy a számítástechnikai<br />

szakközép<strong>iskola</strong>i tanterv szerint tanulók teljesítménye felülmúlja a többi<br />

szakközép<strong>iskola</strong>i tanterv szerint haladókét, sõt a gimnáziumi alaptantervet<br />

használókét is.<br />

2.4. táblázat. A TOF-80 vizsgálat matematikaeredményei településtípus és<br />

tantervtípus szerinti bontásban<br />

Településtípus Tanterv N 8. 7/A 7/B 7/C 7/D<br />

Budapest<br />

régi 208 26,0 20,1 17,1 16,3 19,7<br />

ideiglenes 25 28,7 25,0 16,5 23,3 18,4<br />

Megyei jogú város<br />

Egyéb város<br />

Kiemelt község<br />

Egyéb község<br />

Összesen<br />

régi<br />

ideiglenes<br />

régi<br />

ideiglenes<br />

régi<br />

ideiglenes<br />

régi<br />

ideiglenes<br />

régi<br />

ideiglenes<br />

23<br />

86<br />

107<br />

352<br />

85<br />

59<br />

343<br />

296<br />

766<br />

818<br />

24,0<br />

26,4<br />

24,3<br />

28,2<br />

23,5<br />

24,9<br />

22,7<br />

27,6<br />

24,0<br />

27,6<br />

19,0<br />

21,5<br />

19,3<br />

21,7<br />

17,9<br />

17,7<br />

16,1<br />

18,7<br />

18,0<br />

20,4<br />

14,6<br />

19,5<br />

15,4<br />

20,3<br />

15,4<br />

17,5<br />

14,3<br />

18,4<br />

15,3<br />

19,2<br />

14,5<br />

20,0<br />

17,8<br />

17,5<br />

15,5<br />

17,4<br />

13,7<br />

18,2<br />

15,2<br />

18,1<br />

17,3<br />

18,6<br />

18,0<br />

21,4<br />

17,2<br />

17,4<br />

16,7<br />

18,8<br />

17,7<br />

19,8<br />

Megjegyzés: Az elérhetõ maximális pontszám a 8. osztályos tesztben 40, a 7. osztályos tesztekben<br />

34 pont volt.<br />

A következõ kutatás szintén az 1978-as tanterv bevezetéséhez kapcsolódó<br />

vizsgálatsorozathoz tartozik. 1980-ban, 2. osztályos tanulók körében az<br />

„új”, 1978-as tanterv bevezetésének hatásait feltárni igyekvõ vizsgálatot<br />

végzett C. Neményi és Semjén (1981). Ebbõl a kutatásból most a hozzá kapcsolódó<br />

tanári kérdõíves felmérés néhány adatát emeljük ki. Jellemzõen<br />

több válaszlehetõség volt adott, így a szerzõk a leggyakoribb öt választ közlik<br />

(és a százalékos megoszlások összege 100 fölötti is lehet). A vizsgálat-<br />

92

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!