mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

B. Németh Mária, Korom Erzsébet és Nagy Lászlóné
képességszint. Magyarország esetében egyik képességindikátor sem mutat
változást (OECD, 2010b, 160. o.).
Röviden összefoglalva: az elemzések a résztvevõk nagy többsége esetében
a várakozásnak megfelelõen a PISA-felmérésekben vizsgált természettudományos
tudás csekély változását mutatják. Olaszország az egyetlen ország
a PISA-programban, ahol minkét képességindikátor javuló tendenciát
jelez a vizsgált populáció mért természettudományos tudásában, vagyis nõtt
a magas és csökkent az alacsony képességszintû tanulók aránya. Magyarország
vonatkozásában megállapítható, hogy 15 éves tanulóink természettudományos
tudása nemzetközi összehasonlításban átlagos. Átlagos abban az
értelemben, hogy az összteljesítmény nem különbözik szignifikánsan az
OECD-országok átlagától, és mind a leszakadó, mind a magas képességszintû
réteg viszonylag szûk (OECD, 2007b, 2010a, 2010b, 160. o.; Balázsi
és mtsai., 2010b).
A kompetenciaterületek teljesítményei
A 2006-os vizsgálatban sor került a természettudományos mûveltség elméleti
keretében leírt összetevõinek elemzésére. Klaszteranalízist végeztek,
melyhez az ismeret-, illetve kompetenciaterület átlagának és az összteljesítménynek
a különbségeit használták. Azokat az országokat, ahol a
részterületek átlaga nagyobb a teljes teszténél, a relatíve jók, ahol kisebb, a
relatíve gyengék közé sorolták. Mindkét csoportot a különbségek nagysága
szerint további három: kicsi, közepes és magas különbségszintre osztották
(3.24. táblázat). Az ismeret- és a kompetenciaterületek összehasonlítására
nem került sor, mivel a két taxonómia kölcsönösen meghatározza
egymást (3.20. táblázat). – Egyedül a „természettudományos bizonyítékok
használata” kompetenciakörben vannak két ismeretkategóriába tartozó
itemek (OECD, 2007a).
174