mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

Kárpáti Andrea és Pethõ Villõ
mûvészeti világunkat a mozaikszerû mûvészetpedagógiai programok képezik
le. Az értékelési rendszerek megalkotásakor tehát nem egyszerûen képességleírást
vagy követelmények jegyzékét kell adnunk, hanem azt is el
kell döntenünk, ezek közül melyek a legfontosabbak számunkra, melyeket
kell elsõsorban fejlesztenünk. Milyen feladatra, hivatásra, szerepre készít
fel ez a tárgy? Ezután a választott mûveltségeszményhez szükséges viselkedéseket,
attitûdöket kell megalapoznunk.
A magyarországi vizuális nevelés az elmúlt évtizedekben maga mögött
hagyta technokrata hagyományait, és a kreatív pedagógiai paradigma mentén
fogalmazza meg követelményrendszerét az iránymutató értékelési dokumentumokban.
2009–10-ben a Szegedi Tudományegyetemen folyó diagnosztikus értékelési
program keretében szakértõi konszenzussal meghatároztuk a vizuális
képességrendszer tevékenységformáit, s ennek vizsgálatára feladatsort állítottunk
össze, melyet 6–12 éves tanulókkal próbáltunk ki. További munkánk fókuszában
ennek a képességrendszernek a vizsgálata, a vizuális alkotás és befogadás
minél több területét lefedõ, bemért feladatok adatbázisának kialakítása lesz.
Egy ilyen feladatrendszer segítheti a rajz és vizuális kultúra oktatóját abban,
hogy tantárgya képességfejlesztõ jelentõségét hitelesen és érzékletesen bemutassa,
és igazolja a vizuális képességek fejlesztésének fontosságát.
Egy másik, hasonlóan lényeges kutatási terület a digitális eszközökkel
végzett képalkotás: a számítógépes eszközökkel készülõ rajz és terv, a digitális
fotó és film, illetve az ezeket összerendezõ multimediális mû – az új
képkorszak „gyermekrajza” – a képességfejlõdésben és a képi nyelv használatában
játszott szerepének vizsgálata.
A hazai zenei képességvizsgálatok rendkívül széles palettán mozognak:
egyéni és csoportos megfigyeléseket, transzferhatás-vizsgálatokat és a zenei
alapképességek felmérésére vállalkozó kutatásokat találhatunk. Az itt
bemutatott kutatások – a képességvizsgálatok és transzferhatás-vizsgálatok
– hozzájárultak ahhoz, hogy a zene a személyiségre, az emberi képességekre
gyakorolt hatását, a képességek fejlõdését, egymásra épülését megismerjük.
A zenei írás-olvasás tanítása pozitív hatással van a kognitív fejlõdésre.
Agykutatások eredményei bizonyították, hogy a zene fejlesztõ hatásának
köszönhetõen hat az agyi struktúrákra és az agyi beállítódásokra (Hámori,
2002; Petsche és Bhattcharya, 2002). A zenével korán kapcsolatba kerülõ
gyermek más irányú tevékenységekben is sikeresebb lesz. Kodály így vallott
a zene szerepérõl világunkban, s szavai minden mûvészeti nevelési területre
érvényesek: „A zenének civilizációteremtõ küldetése van: hozzájárul
540