mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

4. Anyanyelvi tudásszintmérések és képességvizsgálatok
sokat írnak kézzel mások számára, olvasásra szánt szövegeket – az olvashatóság
átlaga 75 százalékpontnak, a külalaké 83 százalékpontnak adódott. A jelek
szerint a jelenlegi írástanítási stratégiával a korai fejlesztés eredményei elmaradnak
az optimálistól; a harmadik évfolyamra begyakorolt írásminõségi szint
nem megfelelõ eszköztudás még a használathoz, mint ahogy azt az írás szétesése,
a mutatóknak már az alsó tagozaton megfigyelhetõ romlása is jelzi. A funkcionális
helyzetekben történõ alkalmazás is éppen csak a harmadik évfolyam
színvonala fölé hozza e kommunikációs eszköz minõségét.
Az íráskészség gyakorlottságának a percenként leírt betûk számával jellemzett
fejlõdését Nagy József (2007d) adatai alapján a 4.2. ábra mutatja. A leírt betûk
számának viszonylag egyenletes és lendületes fejlõdését figyelhetjük meg:
a 3. és 5. évfolyam között évente átlagosan 12-vel, a 7. évfolyamig újabb
7–7-tel emelkedik a leírt karakterek mennyisége, és még a 7–9. évfolyamok között
is látható az íráskészség gyakorlottságának fejlõdése, évenként 5-tel emelkedik
a percenként lemásolt betûk száma. Fontos kiemelni, hogy az általános
iskola befejezésekor a tanulók kb. 30%-a csak a rajzoló íráskészség kritériumait
teljesíti, amely nem teszi lehetõvé a kézírás eszközként való alkalmazását a tanulási
folyamatok során (Nagy, 2007c, 2007d).
100
90
80
70
60
k%
Országos átlag
79
60 62
89
73
%
95
50
40
30
36
25
A kiírt íráskészséget,
az optimális gyakorlottságot
(80 k%-ot) elérõk aránya, %
20
10
0
1
3. 5. 7. 9. pedagógus
Évfolyam
4.2. ábra. Az íráskészség gyakorlottságának fejlõdése
(Forrás: Nagy, 2007d, 20. o.)
209