mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

Csíkos Csaba és Vidákovich Tibor
terpretálás nehézségeit gyakran éppen az adatbõség okozza. Akkor, amikor
a PISA technikai kézikönyve 600 oldalas dokumentum, elsõsorban oktatáspolitikai
szempontú döntéseken múlik, hogy milyen részletességû
publikációk készülnek el magyar nyelven. Az óriási adatbázisok több
szempontú feldolgozása mellett nem kap kellõ hangsúlyt az adatok hasznosulása
folyamatának vizsgálata. Báthory (2003) és Csapó (2006) is rámutatnak
arra, hogy a nemzetközi rendszerszintû felmérések hozzájárulhatnak
az oktatás modernizáláshoz.
A matematika tantárgyhoz kapcsolódó tudásszintmérés területén egyre
gyarapodó számban történnek intézményi és fenntartói körben vizsgálatok.
Az intézményi szintû felmérések gyakran „tankönyvhöz kötöttek”, és
a szaktanár által készített tesztek jellegzetességei befolyásolhatják a mérés
megbízhatóságát és érvényességét. A fenntartói szintû mérések –atankönyvválasztás
szabadságából adódóan – inkább tantervi követelményekre
épülnek.
Meggyõzõdésünk, hogy a matematikai mûveltség értékelésének minden
fázisában tanulságokkal szolgál az eddigi mérések áttekintése. A felmérések
tervezésének szempontjából a mérendõ terület pontos körülhatárolásának
problémáját a nemzetközi mérések kapcsán alaposabban körüljártuk, ám
gyakran egy intézményi szintû mérés esetén is tisztázandó, hogy pontosan
mit, a matematikai mûveltség melyik komponensét szeretnénk vizsgálni.
Az adatfelvétel kapcsán alapkövetelmény a megfelelõ minõségû tesztek
használata: a matematika szerencsés helyzetben van, hiszen a tesztek szerkesztésének
és pontozásának problémái egyszerûbben kezelhetõk más tudásterületekhez
képest. Az eredmények értelmezésének kérdésköre fölveti
azt a problémát is, hogy milyen célból és kik használják föl a mérésekbõl kapott
eredményeket. Álláspontunk szerint a fejezetben megjelenített csoportosítás
a lehetséges felhasználók és döntéshozók körét is elkülöníti. A rendszerszintû
felmérések hasznosítói elsõsorban oktatáspolitikusok, a tantárgyhoz
kötõdõ felmérések hasznosítói pedig elsõsorban az intézményvezetõk
és a szaktanárok lehetnek. Az alapkészségek és a problémamegoldás kutatása
nagyobb mértékben érvényesítheti a tudományos kutatás alapelveit. Bizonyos
mértékig természetes is, hogy a tudományos párbeszédközösségekben
váltják ki a legnagyobb érdeklõdést az itt felbukkanó eredmények.
Azonban nyilvánvaló, hogy e két utóbbi terület nagyrészt azzal tudja igazolni
jelentõségét, hogy a rendszerszintû mérések és a tantárgyhoz kapcsolódó
mérések tudáskoncepciójában megjelennek eredményeik.
124