mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

1. Az olvasásvizsgálatok eredményei
1994-ben kilenc ország részvételével indították el a vizsgálatot, amit kétszer
ismételtek meg, 1996-ban öt országgal, 1998-ban pedig újabb nyolc országgal
kiegészülve, és ugyanazon mérõeszközzel bonyolították le a mérést
(SIALS, Second International Adult Literacy Survey – Második Nemzetközi
Felnõtt Olvasásvizsgálat). Magyarország a harmadik mérési fordulóhoz
csatlakozott, 5000 fõs, véletlenszerûen kiválasztott, életkor és településtípus
szerint reprezentatív mintával (Vári és mtsai., 2001a). A három mérési
idõpontról készült egy összefoglaló kutatási beszámoló is (OECD, 2000a),
amely a részt vevõ 22 ország eredményeirõl együtt számol be.
Az OECD harmadik projektje ezek örököseként a PIAAC (Programme
for the International Assessment of Adult Competencies), amelynek elsõ
eredményei 2013-tól jelennek majd meg.
Az IALS-vizsgálatban az olvasás meghatározásakor, hasonlóan, mint a
PIRLS- és PISA-mérésekben, a funkcionalitást tartották szem elõtt, azaz
azt, hogy milyen szinten tudják a felnõttek alkalmazni az olvasott információkat
szociális és gazdasági szempontból tekintve (OECD, 2000a). Nem iskolai
szövegeket olvastak el, hanem a mindennapokhoz köthetõ rövid leírásokat
(menetrendet, számlát, használati utasítást stb.).
Három területen vizsgálták a szövegértést: prózai, dokumentum és kvantitatív
(szövegbe ágyazott számolási feladatok) típusú szövegek esetében.
Mindhárom területhez kapcsolódóan öt képességszintet különböztettek
meg. Az 1. szint nagyon gyenge olvasási képességet takar, egyszerû instrukciókat
sem tudnak megfelelõen értelmezni az ezen a szinten lévõ felnõttek.
A 2. szint a nagyon egyszerû összefüggéseket, rövid egyértelmû szövegek
gyenge értését tartalmazza, ami új munkahelyi képességek elsajátításához
sem elegendõ. A 3. szint jelenti a mindennapi életben való boldoguláshoz
szükséges minimumszintet, amelyet a középiskola elvégzésének feltételeként
határoztak meg. Akik ezen a szinten teljesítenek, képesek arra, hogy
komplexebb összefüggéseket felismerjenek, illetve képesek a különbözõ
forrásokból származó információk integrálására. A 4. és 5. szint pedig magas
információfeldolgozó képességet takar (OECD, 2000a).
A magyar felnõttek szövegértésének eredményei nem biztatóak, az országok
rangsorát tekintve Magyarország a 22 ország között a 18. helyet foglalja
el a prózai és a dokumentum típusú szövegek olvasásában és a 17.-et a
kvantitatív típusú szövegek esetében. Ez azt jelenti, hogy a prózai és dokumentumszövegek
olvasásában csupán négy ország, a kvantitatív típusú szövegek
esetében pedig öt ország teljesített szignifikánsan gyengébben, mint
67