mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

D. Molnár Éva, Molnár Edit Katalin és Józsa Krisztián
Monitor ’97). Az 1995-ös Monitor-mérésben ismételték meg teljes egészében
az 1986-os vizsgálatot, amikor mind a négy határkõévfolyam részt vett,
és rajtuk kívül a 3. és 7. évfolyam is.
Rétegzett mintavétellel választották ki a vizsgálati mintát, de a különbözõ
évfolyamokon különbözõ rétegzési szempontokat érvényesítettek. Általános
iskolában a településtípus (Budapest, megyeszékhely, város, község),
középiskolában az iskolatípus volt a rétegzés szempontja (gimnázium, szakközépiskola,
szakmunkásképzõ). A ’86-os és ’95-ös mintavételi eljárás
megegyezett, a mintaválasztás egysége ekkor az iskolai osztály volt, míg az
1991-es mérésben a tanuló volt a mintavétel egysége (Vári, 1999).
Az évfolyamok közötti összehasonlítást láncfeladatokkal, a különbözõ
mérési évek összehasonlítását pedig hídfeladatok rendszerével oldották
meg. Az eredmények összehasonlítása általában itemek szintjén történt a
’97-es mérésig, ahonnan a standardizálás révén már tesztek szintjén is
összehasonlíthatóvá váltak az eredmények. Az adatokat több szinten is elemezték;
évfolyamok, nemek, település-, illetve iskolatípus szerint hasonlították
össze (Vári, 1997).
Az 1986-os Monitor-eredményeket az IEA1970, az OPI–MM- és a
TOF-mérések eredményeivel vetették össze. A ’86-os vizsgálatban tapasztalt
olvasási teljesítmény az elsõ két vizsgálattal összehasonlítva stagnálást,
míg a ’80-as TOF-vizsgálattal összevetve jelentõs romlást mutatott (Demeter,
1991). A késõbbi eredmények is követik ezt a kezdeti tendenciát, évrõl
évre egyre inkább gyengülõ teljesítményt mutatnak ki az olvasás terén.
A következõ, 1993-as mérés eredményei a ’86-os vizsgálattal összehasonlítva
azt mutatták, hogy a 10. évfolyam esetében minden iskolatípusban
romlott a szövegértési teljesítmény. A TOF-vizsgálat során kialakított teljesítménykategóriákat
(60%p alatt, 60–80%p között, illetve 80%p fölött) figyelembe
véve egyértelmûen megmutatkozó romlás következett be a szövegértésben.
Míg 1986-ban a középiskolások 31%-a teljesített 80%p fölött,
addig 1993-ban csupán 7%-uk érte el ezt a szintet. Ez az arány a 60%p alatti
szinten éppen fordított: míg 1986-ban 19%, 1993-ban 50% teljesített ezen a
szinten (Horváth, 1994). Az eredmények értelmezésénél nem tértek ki a lehetséges
okok részletezésére; valószínûsíthetõ azonban, hogy a háttérben a
középiskola expanziója állhat.
Az 1995-ös mérés során minden korosztály esetében a teljes teszten elért
pontszámok alapján öt teljesítménykategóriát határoztak meg. A leggyengébb
(400 pont alatt) és a legjobb teljesítmény (600 pont felett) között még
32