mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

3. A természettudományos tudás nemzetközi és hazai vizsgálata
gyakhoz nem köthetõ, például a környezeti-ökológiai hatásokkal vagy a természettudományos
szemléletmóddal kapcsolatos feladatok is. A Monitor más felmérésekhez
hasonlóan részletesen elemezte a tanulói teljesítményeket differenciáló
háttérváltozókat (pl. településtípus, szülõk iskolai végzettsége, a tanulók
neme, a család anyagi helyzete).
A Monitor-vizsgálatok 1995-ben és 1999-ben a TIMSS-felmérésekhez
kapcsolódtak, azokkal azonos évfolyamokon folytak. A mérési koncepciót
–aMonitor’97 kivételével – a TIMSS elméleti keretei határozták meg.
A természettudományi teszt része volt a nemzetközi vizsgálatnak, és a természettudományos
tantárgyak (a fizika, a biológia és a földtudomány) témaköreihez
kapcsolódott (Vári, 1997; Vári és mtsai., 2000).
A legátfogóbb, a hazai közoktatás teljes spektrumát átfogó TIMSS-ektõl
leginkább különbözõ az 1997-es Monitor-vizsgálat volt. A Monitor’97,
mely a hétköznapokban alkalmazható ismereteket kívánta mérni. Célja annak
a feltárása volt, hogy milyen tényezõk állnak a magyar tanulók természettudományos
tudásának nemzetközi és hazai mérésekben tapasztalt
gyengülése mögött. Ezért a tesztekben a többi vizsgálatokhoz képest
nagyobb számban szerepeltek (az összes itemszám több mint egy harmadát
adták) a tudományos gondolkodáshoz, szemléletmódhoz kapcsolódó
feladatok, például kísérletek tervezése, környezetvédelemi problémák
(Szalay, 1999).
A Monitor’99 ugyanúgy, mint a vele párhuzamosan lebonyolított
TIMSS, a 8. évfolyamot érintette. Mindkét projekt koncepciójában követte
a természettudományos tudás alkalmazásának értelmezésében végbement
változást, a hagyományos tantárgyi témák mellett tartalmazott ökológiával,
természetvédelemmel kapcsolatos ismereteket is.
A Monitor-vizsgálatok országos reprezentatív mintán teljes iskolai osztályokban
zajlottak. A különbözõ idõpontokban, illetve életkorokban felvett
adatok összehasonlíthatóságát híd- vagy láncfeladatok biztosították. Mindhárom
tudásterületen elvégezték az összpontszámok normálását (az átlag
mindenütt 500 pont, a szórás pedig 100 pont).
A Monitor’95 és ’99 eredményei a TIMSS-felmérésekhez hasonlóan nem
túl kismértékû, de szignifikáns csökkenést mutatnak (3.17. táblázat). A teljesítmények
romlása biológiából és földtanból közel azonos, valamivel jelentõsebb,
mint fizikából (Vári és mtsai., 2000). A vizsgálatok arra is felhívták
a figyelmet, hogy a magyar természettudományi oktatás az eszköztudás
közvetítésében nem elég hatékony.
157