17.05.2015 Views

mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

Barabás Katalin és Nagy Lászlóné<br />

Táplálkozási szokások, fizikai aktivitás<br />

A rendszeres, megfelelõ minõségû táplálkozás és a harmonikus, fizikailag<br />

aktív életmód elengedhetetlen a gyermekek optimális növekedéséhez és fejlõdéséhez.<br />

Emellett a gyermekek és serdülõk táplálkozása és a rendszeres<br />

testmozgás nemcsak az aktuális, hanem jövõbeli egészségi állapotukat, teljesítõképességüket<br />

is nagymértékben befolyásolja, csökkenti a fiatalkori<br />

morbiditást és a felnõttkori krónikus betegségek kialakulásának esélyét.<br />

A <strong>magyar</strong> tanulók táplálkozási szokásairól (rendszeresség, minõség), fizikai<br />

aktivitásáról (rendszeresség, mennyiség, intenzitás) és szabadidõ-eltöltésérõl<br />

a HBSC-vizsgálatok szolgáltatnak nemzetközi kontextusban is értelmezhetõ<br />

adatokat.<br />

A vizsgálatok eredményei (lásd Aszmann, 2001; Németh, Aszmann és<br />

Nyuli, 2000; Németh és Szabó, 2003; Németh, 2007d) szerint a 11–17 éves<br />

diákok táplákozási szokásai 1986–2006 között részben kedvezõen, részben<br />

kedvezõtlenül változtak, és jellegzetes nemi és életkorbeli különbségeket<br />

mutatnak. Kedvezõ jelenség a vizsgált idõszak alatt a magas rost- és vitamintartalmú<br />

ételek (barna- vagy rozskenyér, napi gyümölcs és zöldség) fogyasztási<br />

gyakoriságának növekedése (pl. a gyümölcsöt naponta fogyasztó<br />

tanulók aránya 2002-ben 29%, 2006-ban 30,8%; a zöldségfélét naponta fogyasztók<br />

aránya 2002-ben 14%, 2006-ban 20,1%), valamint a tejfogyasztás<br />

emelkedése, azonban nemzetközi viszonylatban ezek az arányok még mindig<br />

alacsonyak.<br />

Kedvezõtlen jelenség, hogy emelkedett (2002–2006 között csak a fiúknál<br />

a középiskolás korosztályban) a fõétkezéseket (fõleg a reggelit) kihagyó,<br />

valamint a kávét, illetve a cukrozott üdítõitalokat és az édességeket naponta<br />

fogyasztó tanulók aránya (bár az utóbbiak 2002–2006 között nem változtak).<br />

Általában elmondható, hogy az életkor emelkedésével nõ a kávét és a<br />

gyorséttermi ételeket fogyasztók, valamint a rendszertelenül étkezõk aránya<br />

(11.8. táblázat), és csökken az egészséges táplálékok fogyasztási gyakorisága<br />

(11.9. táblázat).<br />

490

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!