17.05.2015 Views

mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

Nikolov Marianne és Vígh Tibor<br />

A legnagyobb létszámú elemzés az angol középfokú nyelvvizsga adataira<br />

épül (Fekete, 2001), de ez is az egy tanévben érettségizõ kb. 60 000 fõ (Andor,<br />

2000, 717. o.) töredékét érinti. A teljes érettségizõ populációból nem<br />

tudjuk, milyen arányban szerepeltek már nyelvvizsgával rendelkezõ diákok.<br />

1998-ban a nyelvvizsgára jelentkezõknek 65,8%-át tették ki a középiskolások<br />

(Vágó, 2000a, 211. o.), közülük legtöbben angolból (39 461 fõ) és németbõl<br />

(30 206 fõ) tettek nyelvvizsgát (Halász és Lannert, 2000, 465. o.). Az új<br />

vizsgák megjelenése után is jelentõs maradt a középiskolások aránya a<br />

nyelvvizsgáztatási rendszerben. 2002-ben angolból 36,2%, németbõl 47,7%,<br />

franciából 38,0%, az összes idegen nyelvbõl 38,0% volt a vizsgázók között<br />

a 14–19 évesek aránya (Halász és Lannert, 2003, 483. o.).<br />

Egy általánosítható adatot érdemes kiemelni a nyelvvizsgák eredményességérõl.<br />

Az 1999/2000. tanévben a felsõoktatás elsõ évfolyamára beiratkozott<br />

hallgatóknak 21,3%-a rendelkezett valamilyen szintû C típusú nyelvvizsgával,<br />

közülük egy nyelvbõl középfokúval közel 14%, kettõbõl 3%<br />

(Magyarország Nyelvoktatás-politikai Profilja, 2002, 94. o.). Következésképpen<br />

a közoktatásból a felsõoktatásba bekerülõk közül minden ötödik<br />

diáknak sikerült egy nyelvbõl valamilyen nyelvvizsgát szereznie, de középfokon<br />

csak minden hetedik tudott egy nyelvet.<br />

Az élõ idegen nyelvek tanítása<br />

A nyelvoktatás helyzetfelmérése<br />

Az Országos Közoktatási Intézetben 2001 és 2003 között az Oktatási Minisztérium<br />

megbízásából készült helyzetfelmérés a Kerettanterv bevezetésének<br />

idõpontjában (2001. 09.), majd azt követõen a Kerettanterv hatásáról<br />

(Kerber, 2004). Az élõ idegen nyelvek oktatásának helyzetfelmérése során<br />

az elsõ fázis eredményérõl több tanulmány is beszámolt (Petneki, 2002a,<br />

2002b, 2003, 2004). Két szempont alapján mutatjuk be az eredményeket: az<br />

idegen nyelvek oktatásával kapcsolatos problémák és a tanárok módszertani<br />

felkészültsége (Petneki, 2007).<br />

Az idegen nyelvek oktatásának problémái a pedagógusok szerint<br />

Az általános <strong>iskola</strong>i és közép<strong>iskola</strong>i kérdõívben megkérdezték a nyelvtanárokat<br />

arról, hogy véleményük szerint az idegen nyelv oktatásának mi a há-<br />

258

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!