mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

D. Molnár Éva, Molnár Edit Katalin és Józsa Krisztián
A PISA 2000 során a magyar tanulók a három gondolkodási mûveleten
hasonló eredményeket értek el (információ-visszakeresés: 478 pont, szövegértelmezés:
480 pont, reflektálás, értékelés: 481 pont), amelyek mind
alatta vannak a megfelelõ OECD-átlagoknak (OECD, 2001). A 2009-es mérésben
azonban változott ez a kép, mindegyik gondolkodási mûveleten
OECD-átlagon vagy azon felül teljesítettek a magyar tanulók. A legmagasabb
pontszámot az információk visszakeresésében érték el a tanulók (501
pont, OECD-átlag: 493 pont), és leggyengébben a szövegre való reflektálást
igénylõ feladatokban teljesítettek (489 pont, OECD-átlag: 494 pont) (Balázsi
és mtsai., 2010b).
A 2009-es mérés pozitív irányú változásainak értelmezése között szerepel
a tanulók olvasási szokásainak, olvasási attitûdjeinek és olvasás iránti elkötelezettségének
összevetése. Az eredmények alapján kiderült, hogy Magyarországon
erõs az összefüggés az olvasás szeretete és a szövegértés között.
Azok, akik szeretnek olvasni, 107 ponttal értek el jobb teljesítményt
azoknál, akik nem szeretik az olvasást. Magyarországon a befolyásoló tényezõk
közül a tanulók szociális, gazdasági háttere az OECD-átlagnál erõsebb
összefüggést mutat a szövegértéssel. A jobb szociális hátterû tanulók
fejlettebb szövegértéssel rendelkeznek, emellett szívesebben olvasnak, mint
az alacsonyabb státuszú tanulók (Balázsi és mtsai., 2010b).
A 2000-es és 2009-es mérés eredményei között nem volt különbség a tekintetben,
hogy a magyar tanulók milyen arányban olvasnak naponta saját
örömükre. OECD-átlag fölötti, 75%-os arányban jelezték úgy a tanulók,
hogy naponta olvasnak kedvtelésbõl. A vizsgált kilenc év alatt jelentõs változás
mutatkozott meg a tekintetben, hogy mit olvasnak a tanulók. A szépirodalmat
kedvelõk aránya szignifikánsan nõtt 2000-hez képest, mint ahogy
a képregények és az újságolvasók aránya is emelkedett (Balázsi és mtsai.,
2010b).
A magyar oktatási rendszer szelektivitását szinte mindegyik mérés során
kiemelték; ez a szövegértés terén is erõsen érzékelteti a hatását. A 2000-es
mérés során Magyarország a harmadik helyen állt az iskolák közötti különbségek
mértékének szempontjából az országok rangsorában (OECD, 2001).
A négy mérési idõpontot tekintve azt láthatjuk, hogy a 2000-es méréshez képest
2009-re még jobban megnõttek az iskolák közötti különbségek, az iskolákon
belüli különbségek továbbra is jóval alacsonyabbak, mint az iskolák
közöttiek (OECD, 2010).
62