mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

Molnár Edit Katalin és Nagy Zsuzsanna
elemzésekbõl várhatóan is kis magyarázó erõt képvisel, a nem hozzájárulása
pedig még ennél is szerényebb. A modellben az induktív gondolkodást
jellemzõ (és itt a gondolkodási mûveletek fejlettségét reprezentáló) szóanalógia-eredmény
és a nyelvtanjegy mutatja a legnagyobb hatást. Az egyes
szövegjellemzõkre ugyanezekkel a független változókkal végzett regresszióelemzések
(211. o.) tanulságai szerint az irodalomjegyben kifejezett
tanári ítélet magyarázó erejérõl nem beszélhetünk az értékelés analitikus
szempontjaiban (az összbenyomást kivéve ez sehol nem bizonyult szignifikánsnak),
holott az iskolai fogalmazások értékelése és a képesség fejlesztése
inkább ehhez kapcsolódik. A nyelvtanjegyben tükrözõdõ nyelvi tudatosság
hatása viszont következetesen érvényesül (ezt megerõsíteni látszik
Nagy Zs., 2009b). Feltételezhetõ volt, hogy a szóanalógia, a szabályfelismerés
és -alkalmazás fejlettségének a mutatója a nyelvhelyesség varianciájához
erõteljesen hozzájárul, de mivel a tartalom elrendezését ugyanígy szabályok
(mûfaj) irányítják, a szerkezet varianciájára tapasztalt hatása gyengébb,
mint várható volna.
4.17. táblázat. Az Iskolai mûveltség 1999 vizsgálat fogalmazáseredményei
(összevont standardizált változók, a teljes mintára átlag = 6, szórás = 2)
(Forrás: Molnár, 2002, 201. o.)
N
Összbenyomás
Tartalom Szerkezet Stílus Nyelvhelyesség
Külalak
Átlag Szórás Átlag Szórás Átlag Szórás Átlag Szórás Átlag Szórás Átlag Szórás
7. osztály 427 5,61 1,69 5,62 1,63 5,61 1,72 5,58 1,75 5,41 1,64 5,98 1,71
Leszakadó 130 4,75 1,64 4,91 1,66 4,91 1,72 4,79 1,87 4,55 1,61 5,46 2,13
Továbblépõ 297 6,07 1,53 6,00 1,47 5,99 1,56 5,97 1,54 5,86 1,44 6,19 1,49
11. osztály 371 6,44 1,55 6,57 1,61 6,38 1,81 6,64 1,36 6,70 1,33 6,19 1,57
Szakközép 203 6,11 1,48 6,18 1,51 5,98 1,74 6,26 1,20 6,25 1,18 6,23 1,73
Gimnázium 168 6,90 1,52 7,08 1,55 6,90 1,72 7,18 1,35 7,26 1,26 6,18 1,37
232