mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

9. Gondolkodási készségek és képességek fejlõdésének mérése
Magyarországi felmérések
A kutatások az alkalmazott tesztek, feladatok szerint alapvetõen két csoportba
sorolhatók: (1) különbözõ problémák megoldási képességének mérésére
fókuszálnak (l. pl.: Kontra, 1996; Revákné, 2001; Molnár, 2001,
2006b), vagy (2) az iskolában elsajátított ismeretek alkalmazhatóságát,
transzferálhatóságát mérik (pl. Nagy, 1973; B. Németh, 1998). Utóbbi kutatások
közelebb állnak az amerikai értelmezésekhez és a kognitív pszichológia
egyes ágainak felfogásához, melyek a problémamegoldást a tudás új
helyzetekben való alkalmazásaként írják le. Ezek nem képezik e fejezet tárgyát,
bemutatásukra a könyv egyéb, területspecifikus (matematika, természettudomány)
fejezeteiben kerül sor.
Általános és középiskolás diákok problémamegoldó gondolkodásának
felmérése eddig hat hazai nagymintás vizsgálatban szerepelt. Az elsõ (Kontra,
1996) fõképp matematikai természetû problémák megoldására irányult,
az alkalmazott problémák közel álltak az iskolában is megszokott matematikai
szöveges feladatokhoz. A problémamegoldás tantárgyakat átfogó,
komplex, életszerû helyzetekben történõ hazai vizsgálataira irányuló kutatások
(Molnár, 2001, 2002, 2004a, 2006a) alapját képezõ problémamegoldás-modell
közel áll az európai irányzatok szemléletmódjához (Frensch és
Funke, 1995) és a PISA elméleti kereteihez. A legújabb kutatásokban pedig
a számítógép-alapú mérés lehetõségeit kihasználva már elõtérbe került a dinamikus
problémák megoldási képességének vizsgálata.
Az életszerû helyzetekben való problémamegoldás vizsgálata során alkalmazott
feladatok egy történetbe ágyazódnak be, amelyet minden egyes vizsgált korcsoportban
(3–11. évfolyam) a diákokkal hasonló korú testvér mesél el. A tanulóknak
ezeket a történet olvasása közben felmerülõ problémákat kell megoldaniuk.
A megoldandó problémák alapvetõen három csoportba sorolhatóak: (1)
problémák, amelyek megoldásához szükséges információt, ha nem is a megszokott
iskolás formában, de tartalmazza a feladatlap; (2) problémák, amelyek megoldásához
nem minden információt tartalmaz a feladatlap, de a probléma megoldásához
szükséges információ a tananyag részét képezi; illetve (3) problémák,
amelyeknek a megoldásához szükséges háttér-információk közismertek, azokkal
a diákok a hétköznapi életben találkoznak. Formailag a feladatlapon két rész különül
el. A bal oldali oszlop tartalmazza realisztikus formában (például: árfolyam,
hirdetés, menetrend, kép, rajz) az információkat, a jobb oldali oszlop pedig a történetet
és az események kapcsán felmerülõ problémákat.
427