mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

3. A természettudományos tudás nemzetközi és hazai vizsgálata
A mért tartalmi kategóriák teljesítményei a három populációban változóan
alakultak (3.3., 3.4. és 3.5. táblázat). A négy diszciplína teljesítményeinek
egymáshoz való viszonya Magyarországon mérésenként a populációkon belül
változik. (A természettudományok oktatásának egyik erõssége Skóciában
a kémia, Hollandiában a fizika). Az Elsõ Természettudományi Felmérésben
(FISS) a nyolcadikosok biológiateljesítménye a természettudományok szinte
minden területén kiugró teljesítményt nyújtó japánokét is megelõzte (Báthory,
1979, 201. o.; Comber és Keeves, 1973), és mindhárom életkori mintában
a kémiaeredmények voltak a leggyengébbek. A Második Természettudományi
Vizsgálatban (SISS) a negyedikesek kémiából, a nyolcadikosok földrajzból
érték el a legjobb eredményt. A SISS-ben a nyolcadikosok egyenletesen
jól teljesítettek mind a négy tudományterületen (3.4. táblázat).
A kognitív dimenzió szintjeinek eredményeibõl sem rajzolódik ki egységes
tendencia (3.3., 3.4., 3.5. táblázat). A tartalmi kategóriákhoz hasonlóan a két
egymást követõ vizsgálatban az egyes évfolyamoknak más-más szint okozott
gondot. Például az Elsõ Természettudományi Vizsgálatban (FISS) tanulóink
mindhárom évfolyamon az alkalmazás és az analízis, szintézis szinteken teljesítettek
a leggyengébben (3.3. táblázat). A Második Természettudományi Vizsgálatban
(SISS) a negyedikeseknek az ismeret-, a nyolcadikosoknak a megértésszintû
feladatok megoldása okozott gondot (3.4. táblázat). A végzõs középiskolások
esetében a három diszciplínán belül is más-más a három kognitív
dimenzió nehézségi sorrendje (3.5. táblázat). A feladatonkénti elemzés jelezte,
hogy a legnagyobb nehézséget a gyakorlati, a kísérletezéssel kapcsolatos elméleti
tudást vizsgáló feladatok megoldása okozta. A nemzetközi vizsgálatokban
késõbb is tapasztalt tendenciától eltérõen, a 8. évfolyamos tanulóink a SISS-ben
közel azonos eredményt értek el a kognitív dimenzió mindhárom szintjén, az
alkalmazás szinten is a nemzetközi átlag felett teljesítettek (3.4. táblázat).
Az elsõ két vizsgálat (FISS és SISS) eredményeinek összehasonlítása – az
Egyesült Államok kivételével az országok többségében – mind a 4., mind a 8. évfolyamon
határozott teljesítménynövekedést mutat. A korrigált adatok alapján a
fejlõdés mértéke a 4. évfolyamon Finnországban és Magyarországon (48 pont), a
8. évfolyamon Magyarországon (42 pont) volt a legnagyobb (3.1. ábra). A 8. évfolyamon
a legkisebb mértékû növekedést a SISS országrangsorában a hazánkat
követõ (de Magyarországtól szignifikánsan nem különbözõ), a FISS-ben Magyarországot
megelõzõ Japán esetében mérték (5 pont). A teljesítmények szembeötlõ
javulását az elemzõk a részt vevõ országok természettudományos oktatásában
végbement változásoknak tulajdonították (Keeves, 1992b, 9. és 15. o.).
141