mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

3. A természettudományos tudás nemzetközi és hazai vizsgálata
gött attól is, hogy mely országok vettek részt az aktuális felmérésben.
A résztvevõk száma 2007-re több mint kétszeresére nõtt (4. évfolyamon
17-rõl 43-ra, 8. évfolyamon 18-ról 53-ra). A III. populációban eddig lebonyolított
három felmérés a másik két populációhoz képest jóval kisebb volumenû
volt, kevesebb ország és tanuló vett benne részt. Magyarország ott
volt valamennyi IEA-vizsgálat minden populációját érintõ mérésben. Az
eredmények értelmezésekor érdemes szem elõtt tartani, hogy a TIMSS-felmérésekben
sok harmadik világbeli ország van jelen, míg több fejlett ország
nem vesz részt bennük.
Az Elsõ és Második Természettudományi Vizsgálat (FISS és SISS)
eredményei Magyarországon
Az elsõ két természettudományi IEA-felmérésben az összesített teljesítményátlagokat
vizsgálva megállapítható, hogy Magyarország mindkét alkalommal,
mindhárom korcsoportban a részt vevõ országok élmezõnyében végzett.
A hetvenes és nyolcvanas évek elején az I. populáció (4. évfolyam) gyengébben
teljesített, mint a II. (3.2. táblázat). A III. populáció – a SISS-vizsgálat kémiai
eredményeit kivéve – a rangsor elsõ felében található.
3.2. táblázat. Magyarország helye a részt vevõ országok rangsorában az
elsõ két IEA-vizsgálatban (Comber és Keeves, 1973; Keeves, 1992b)
Vizsgálat
Évfolyam
FISS
1970–71
SISS
1983–84
4. (I. populáció) 5. 6. (4–7)
8. (II. populáció) 2. 1. (1–2)
Biológia 5. 4. (4–9)
Középiskola záró évfolyam
Kémia
5. 8. (6–12)
(III. populáció)
Fizika
6. 4. (2–6)
Az eredmények mindkét felmérésben azt mutatják, hogy a teljesítmények az
általános iskolában javulnak (3.3., 3.4., 3.5. táblázat), a láncfeladatok a 4. és a 8.
évfolyamok között viszonylag jelentõs teljesítménynövekedést jeleznek
(Keeves, 1992a, 1992b). Ezt a FISS esetében Báthory (1979) részben annak tulajdonítja,
hogy a tantervi megfelelés a 8. évfolyamon jóval nagyobb (75%),
mint a negyedik esetében (37,5%).
139