mérlegen a magyar iskola - Diagnosztikus Mérések Fejlesztése

4. Anyanyelvi tudásszintmérések és képességvizsgálatok
Nyelvtani tudásszintmérések a rendszerváltozás után
Orosz Sándor (1998, 2001) Kisshez képest négy évtizeddel késõbb az
1978-as tanterv követelményeinek elsajátítását, ezen belül a nyelvtani ismereteket
vizsgálta körülbelül 1300 fõs 8. évfolyamos mintán. Két mérésben
(1989, 1996) ugyanazokat a mérõeszközöket alkalmazta, amelyek a szakértõk
által az általános iskola teljes tananyagából legfontosabbnak ítélt mûveltségi
anyagot célozták meg, tehát egyaránt szerepelt bennük állandósult
és ideiglenes tartósságú tudáselem is. A mérés elõször 11, késõbb csak
7 tantárgyra terjedt ki, a nyelvtan ezek egyike volt. Az itemek kisebb része
zárt, többsége nyitott volt. A 4.1. táblázat összegzi a vizsgálat nyelvtani
eredményeit, amelyek az összes tantárgy átlagánál – 58 százalékpont, majd
46 százalékpont – magasabbak. A nyelvtani teljesítmény átlaga a két mérési
pont között nem változott lényegesen (míg a többi tárgyból nõtt), a szórás
azonban föltûnõen megnõtt, tehát szélsõségesebb különbségek voltak tapasztalhatók
1996-ban. A teljesítmények eloszlásának görbéje 1989-ban
kétcsúcsú volt, 1996-ban a lefelé nivellálódást jelezve ellaposodott (Orosz,
1998, 209. o.). Az iskolák közötti különbségek növekedését a legjobb és a
leggyengébb teljesítmények jelzik a 4.1. táblázatban.
4.1. táblázat. Nyelvtani tudásszintmérõ eredmények Orosz Sándor vizsgálatában
(Forrás: Orosz, 1998, 207. és 209. o.)
Év
Teljes minta Legjobb iskola Leggyengébb iskola
átlag %p relatív szórás % átlag N átlag N
1989 68 23 95 31 51 22
1996 64 32 91 20 36 28
Érdekes, de nem egyedi a teszteredmények és az osztályzatok kapcsolata.
Amint azt Orosz ábrája (1998, 215. o.) érzékletesen mutatja, míg a nyelvtani
teszten 55–80 százalékpont között teljesítõ diákok lehettek jeles, jó, közepes, de
akár elégséges tanulók is e tárgyból, addig az elégtelenek teljesítménye 45 százalékpont
körüli, ami csak a jelesek teljesítménysávjától válik el. Feltûnõ, hogy
az elégségesek teljesítménysávja egybeesik a közepesekével, sõt, annál még
szûkebb is. Úgy véljük, bár a teszt állandósult tudást is mért, a tantárgyi osztályzatok
pedig az adott év tananyagának elsajátítását tükrözik, ez a különbség egymagában
nem indokolhatja a kettõ közötti alig érzékelhetõ kapcsolatot.
195